Folia historica 14

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Teleki László arcképei

A személye iránt megnyilvánuló tisztedet, a megdöbbenés és a gyász ismét sok Teleki portrét hívott életre, hogy ki-ki ízlése és anyagi lehetőségei szerint szerezhesse meg az államférfi arcképét. Vezető művészeti technika ekkor is a kőrajz, de olcsóbb, népszerű életrajzi kiadványokban fametszetes illusztrációkat is találunk. Végül halála után keletkeztek reprezentatív olajfestmény képmásai is. Családja puritán szelleme, majd később az emigrációs évek vándorlásai és anyagi bizonytalanságai, végül a hazatérése után rövid idővel bekövetkezett halála nem adtak lehetőséget arra, hogy prominens portréfestő közvetlen szemlélet nyomán alkossa meg évszázadokon át hatásos művészi ábrázolását. Az 186l-es kőrajzok nagyjából mind Mayer György összefont karokkal álló fényképének nyomán készültek a hajviselet és a ruházat némi módosításával. Természetes, hogy az akkori magyar közvélemény azt a Teleki ábrázolást érezte magához a legközelebbnek, amely felidézte a kemény próbatétel után hazatért politikust. A korszak kitűnő kőrajzolói Canzi Ágost,

2

8 Marastoni József (6. kép),

2

9 alkotásai mellett megjelenik a jó mesterember, Röhn Alajos arcképe is,

3

0 mely önálló lapként és folyóiratillusztrációként

3

1 egyaránt ismeretes, sőt vizitkártya formátumú fényképben is reprodukálták.

32 Röhn a Mayer György fénykép beállítását prémszegélyes mentével gazdagította. Ezt a képtípust variálja Grimm Rezső hazai mester fekete—fehér

3

3 és Gerhart Heinrich bécsi kőrajzkiadó,

3

4 valamint Lanzedelly Carl osztrák litográfus színes kőrajzán.

3

5 Marastoni József a Mayer György utáni portrétípus mellkép-változatát Kotsányi László Telekivel foglalkozó kiadványainak illusztrálására készítette.

3

6 Kotsányi László igényesebb művészi díszítésű életrajza mellett akadnak olyan szerényebb kiadványok is, amelyekben ismeretlen fametszők művei láthatók, érdekes módon ezek vagy Canzi,

3

7 vagy Marastoni Vuagnat fényképe utáni litográfiáját

3

8 vették mintául. Teleki nagy nemzetközi hírnevére jellemző, hogy haláláról arckép kíséretében emlékezett meg a Leipzigben megjelenő „Illustrierte Zeitung"

39 és az angol „Illustrated Times" is.

4

0 A XIX. század második felében virágzó emléklapműfaj egyes kiváló egyéniségek vagy jeles történeti évfordulók megörökítésére törekedett oly módon, hogy esemény-, vagy csoportkép-ábrázolásokat elegyített a barokk korban nagy tökéllyel megformált allegorikus alakokkal. Valós és képzelt kompozíciós elemeket többnyire valamely történeti stílusban fogant építészeti kerettel fogott össze. Ilyen elvek szerint szerkesztette meg Tevely (Tewele) Ferdinand dilettáns bécsi litográfus és rajzoló Teleki László temetését és meg33