Folia historica 14

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Teleki László arcképei

dicsőülését ábrázoló színezett litográfiáját. A képmező felső részét középen Teleki László egyszerű fekete díszmagyarba öltözött alakja foglalja el a szomorúan magábasüppedő Hungária és a szenvedélyesen deklamáló Polyhymnia között. A kompozíciót összefogó historizáló, bár stíluselemeiben nehezen megfogható architektonikus keret alsó, íves nyílásában Teleki temetési menetét láthatjuk oly módon, hogy a fővárosi látkép a Nemzeti Múzeum homlokzatával együtt — ahol ravatala állott - a történés hátterét alkotja, sejtelmesen emelkedik ki a messze távlatban haladó tömeg mögött. Az előtér jobb és bal oldalán pártja prominens személyiségeinek csoportja. Fölöttük a gernyeszegi Teleki-kastély és a sziráki családi sírbolt képe, ahová Teleki Lászlót temették

4

1 (7. kép). E részletes leírásra azért volt szükség, hogy szétválaszthassuk a kompozíció gondolati tartalmának egyes elemeit. Ősi nemesi származását szimbolizálja a családi kastély, mely az erdélyi eredetet is jelzi, valamint az alul középen látható családi címer és atyja neve. Az architektonikus keretbe foglalt megyecímerek a magyar politikai ellenállás bázisára utalnak, a jobbra-balra helyet foglaló csoportok mintegy ennek a bázisnak a képviselői, a temetési menettel eltávozott, megdicsőült vezér hátrahagyott elvbarátai. Ez utóbbi csoporttal utal a bonyolult ábrázolás-együttes megalkotója a jövendőre, Teleki vezér nélkül maradt pártjára. A kompozíció különböző funkciójú és műfajú részleteinek egybehangolása nem mondható sikeresnek, művészileg talán a temetési menet megoldása a legnívósabb. Az egy évvel korábban összehozott Széchenyi István emléklapon Tevely egységesebb kompozíciót alkotott, bár a gondolati tartalom ott is telve van a jelen, múlt és jövő nehezen kibogozható kapcsolatrendszerével.

4

2 Tevely Ferdinánd 1861-ben még egy „Emlék Képen" szerepelteti Teleki alakját, az 186l-es országgyűlés emléklapján. Az ugyancsak architektonikus keretbe foglalt csoportképen a bal szélső páholyszerű részben Lonovics József érsek mellett foglal helyet. Ezt a színezett litográfiát is Franz Kollarz bécsi kőrajzoló litografálta 4

3 1861-ben, feltehetőleg már Teleki halála után rendelte meg Barabás Miklósnál Teleki László egészalakos festmény-portréját Heves megye részére az az Almásy Pál, aki Teleki Magyarországra érkezése előtt a hazai titkos szervezet élén állott. Kossuth bizalmatlanságával szemben Teleki igyekezett őt megvédeni, erkölcsi hitelét növelni.

4

4 A reprezentatív képmás közösségi épületbe, a megyeházára készült, bár a festő feljegyzése szerint először Almásy birtokára vitték 4

5 Barabás művészi gyakorlatában ekkor már több hasonló, az uralkodó és a nemesi portrét vegyítő stílusú megrendelés fordult elő 4

6 34