Folia historica 14

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Teleki László arcképei

Eybl viselkedését tudatosan alakító politikusképmásánál egyszerűbb, közvetlenebb az az arcmás, mely Borsos József és Carl August Pettenkoffen 1848-as országgyűlés megnyitását ábrázoló kőrajzának előterében baloldalt látható (1. kép). Az ugyancsak karbafont kezekkel álló, elgondolkozó fiatalember figurájának üde realizmusa, finomabb festői kezelése feltehetően Borsos József művészi stílusának érdeme, aki részben saját rajzai, részben korábbi minták nyomán a fejeket rajzolta.

6 Ezen a képen inkább a romantikus irodalmi kísérletező vonásai lépnek előtérbe, mint a harcos politikusé. Éppen a többségi óvatoskodó magatartással szembeni határozott haladó kiállása folytán került alakja a kormány ellenzékét kigúnyoló karikatúrákra. Különösen Andrássy Manó főúri műkedvelő tette nevetség tárgyává 1848 magyar baloldali politikusait. A rajza után litografált „Országos ebéd Madarász szerint" c. lapon arról élcelődik, hogy az ellenzék nem férhet hozzá a kormánypárt helyzetadta előnyeihez, ezeket jelképezi az ebéd ételsora. A kép bal szélén Teleki jól felismerhető alakja.

7 Akik vele együtt ülnek az asztalnál - Csernátonyi Lajos, Pálfy Albert, Nyáry Pál és Madarász József (2. kép). Csernátonyi Lajos, Pálfy Albert és Nyáry Pál szerepel Telekivel együtt azon a karikatúrán, amely az Egyenlőségi Társaságot vette célba. A gúnyrajz ismét Andrássy Manó ötletéből látott napvilágot, de grafikailag az előbbinél tökéletesebb kivitelben, hiszen Szerelmey Miklós tette át kőre.

8 Teleki szerepel Szerelmey baloldali ihletésű karikatúráján is, ahol az olasz szabadságharcosok elleni katonai segély parlamenti vitáját állította pellengérre.

9 A miniszterek óriássá és az ellenzék törpévé torzított csoportja a politikai helyzeti előny látványos érzékeltetésére szolgál. Teleki első sorban ülő figurája öklét rázva tiltakozik. Nemcsak közéleti szereplését kritizáló, hanem kisebb publicitású, mondhatnók „pletykaszintű", magánéletével foglalkozó rajzon is találkozunk alakjával. Az 1840-es évek első feléből datálódik az a dilettáns mű, amely Orczyné Lipthay Augusztához fűződő szerelmét veszi célba.

9

3 A kétalakos kompozíción Teleki a jobban kidolgozott, következésképpen a felismerhető. A rajz készítője, az 1801-ben született Petrichevich Horváth János Miklós, aki albumaiban a kor számos szereplőjét örökítette meg karikaturisztikus modorban. A feudális ranglétrán a báróságig, a hivatalin az altábornagyságig emelkedő műkedvelő ikonográfiái szempontból fontos hagyatékára Spira György hívta fel a figyelmet.

9*

5 1848. őszén a magyar kormány Telekit diplomáciai misszióval küldi Párizsba, ahová szeptember 8-án érkezik. Csak távolról szemlélheti a császáriak hadisikerei miatti kényszerű debreceni áttelepülést, majd a tavaszi hadjá30