Folia historica 14

Cennerné, Wilhelmb Gizella: Teleki László arcképei

rat győzelmeit, végül az összeomlást. Az osztrák vérbíróság távollétében őt is halálra ítéli, s ettől fogva 11 évig él emigrációban Nyugat-Európában, válto­gatva lakhelyeit Franciaország, Anglia, Svájc és Belgium között. Diplomáciai tapasztalatai és nemzetközi összeköttetései folytán az emigráció egyik promi­nens embere: 185 l-ben a magyar száműzöttek választmányának elnöke, 1859­ben a Magyar Nemzeti Igazgatóság tagja. Az 1850-es években személye fontos­ságáról tanúskodik egy kisméretű, német nyelvterületen készült acélmetszet, mely a közép- és keleteurópai forradalmak és szabadságharcok hőseit megörö­kítő jelzetlen sorozatban jelenik meg. 1 0 Teleki következő arcképeit már egy új technika segítségével készítik, a fénykép őrzi meg számunkra az emigrációs évek politikusának külsejét. Az életkora alapján 1850-es évekre tehető képmás jellegzetessége a korai papír­fotók miniatűrt utánzó kivitele. Az egykorú fekete bőrtokban reánk maradt darab ábrázoltja a nézővel szembeforduló térdképben jelenik meg. Nyugati öltözetének, haj- és bajuszviseletének részleteit szépia- és fehér fedőfesték emeli ki. A portrét kb. a jobb oldal közepén tollal szignálták: B. Leba jelzés­sel. 1 1 A vegyes technika mesterfogásait tökéletesen elsajátító alkotóról sajnos, semmi közelebbit nem tudunk. Az sem egészen bizonyos, hogy ugyanaz a személy készítette-e a fényképfelvételt és a lavirozást, vagy különböző kéz művei? Ez esetben arról sem tudunk számot adni, hogy vajon melyik kivite­lezőre vonatkozik a szignatúra. A következő Teleki-arcmás ugyancsak fénykép, s 1860-as genfi tar­tózkodása során készült. A magát „peintre photographe"-ként megnevező fényképész kötetlen, társasági pózba állította be Telekit, a portré környezete nem nélkülözi a főúri és nagypolgári interieurök kellékeit. (Az alak mellett látható posztamens a díszes vázával). A nyugateurópai politikai szalonok fesztelen, otthonos látogatóját állítja elénk, az arckifejezés viszont melankó­liára hajlamos kedélyre vall. 1 2 E felvétel replikájával díszítette Kertbeny Ká­roly Telekiről szóló visszaemlékezései 1862-es kiadását, amelyből azt is meg­tudjuk, hogy az eredeti I860, októberében, tehát alig két hónappal drezdai letartóztatása előtt készült 1 3 (3. kép). Telekiről genfi tartózkodása idejéből még egy fénykép maradt fenn, mely Puky Miklóssal, az emigráció egyik je­lentős alakjával 1 4 együtt ábrázolja. 1 5 Külseje teljesen megegyezik a Vuagnat­féle arcképpel, bár annál korábban keletkezett. Teleki Lászlót 1860 december 16-án tartóztatták le drezdai útja végén, december 31-én I. Ferenc József audiencián közölte vele megkegyel­meztetése tényét és feltételeit. 1861. januárjának második felében tért haza Magyarországra, s Pest megye már február 7-én felteijesztette nevét a főrendi 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom