Folia historica 14
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VII.
hogy 1943 M. puska átadását, a megrendelt 17 000 darabot 1945 februárjára, a kitűzött határidő előtt hat hónappal befejezi, s közben Németország részére is szállításokat eszközöl. A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a csőhiány 50%-os, a leszállított puskákhoz is még 11 000 szuronyt kell pótolni. 50 000 géppisztoly szurony elkészítését anyaghiány késlelteti. Ugyancsak késedelmet szenved az 1907/31 M. géppuska és heveder szállítása is. Hasonló okok miatt nem tudta a hadsereg megkapni az 1939 M. gránátvetőket, csöveket, tartalékkészleteket és alkatrészeket. Az 1941 M. lövészpuska megrendelése 8860 darabra szólt. A teljesítés a gyári kapacitás átprogramozása miatt elmaradt. Szállít még a gyár versenypuskát 6 mm-es űrméretben, 1938 M. kispuskát, 1942 M. világítópisztolyt, 1936 M. nehézpuskát, átvételi idomszereket, de a nagyobb tételeket a nyersanyag beszerzése mindenkor befolyásolta. 8 0 2 Júliusban a hadügy arról tájékozódott, hogy a gyár képes-e a nyersanyag közhezvételétől számitott 6 héten belül napi 3000 darab szereletlen kézigránátot előállítani. Augusztus elején az 1942 M. gránátból megrendeltek 1 millió darabot. Ebben, mint alvállalkozó a Füleki Iparművek rt. is részt vett. 80 3 A gyár elvállalta az 1943 M. repeszgránát gyártását is, ha ehhez Mannesmann csöveket kap, viszont - edzőberendezés hiánya miatt - visszautasította a 7,5 cm-es páncélgránátra benyújtott igényt. 80 4 1943 második felében a Fegyvergyárat egyfelől a termelés bővítése, másfelől a háború után várható béketermelés foglalkoztatta. Szeptember 6-án Sugár Péter nyújtott be vitaanyagot, amely részben a hagyományos gyártási ágazatokra, részben új termeivényekre épült. A legnagyobb gondot a pillanatnyi helyzetet jellemző 80% — 20% hadi — polgári forgalomban jelölte meg. Javasolta a fémhengermű számára az ólomcső gyártás megindítását, a sodrómű felállítását és a termelés kiszélesítését csapágyfémek, egyéb ötvözőanyagok terén. A zománcárugyár kilátásait jobbnak vélte, mert az edénygyártás Magyarországon mindig kiemelkedő szerepet játszott. A meglévő ismert kollekciót speciális edényekkel kívánta frissíteni, ami azt jelentette, hogy az alumíniumedényektől a patkóvasakig szinte mindent a nemzetközi piacot jól ismerő szakemberek figyelmébe ajánlott. Célul tűzte ki a lemezkádak közkedveltté tételét, jóllehet a piac a vaskádak iránt érdeklődött. Szükségét érezte egy olyan cikk kiválasztásának, ami önmagában milliós hasznot hozhatott. Ilyennek látta a varrat nélküli csövet, amelynek gyártásáról 1931-től vitatkoztak, de a több milliós beruházás igénye miatt megindítását az igazgatóság elvetette. Később kartell-érdekeltségek miatt vették le a napirendről. A nemzetközi kartellnak tagja volt a csepeli Weiss cég is, amely e gyártási ág berendezési cikkeinek beszerzését is megnehezítette. A háború alatt 183
