Folia historica 14
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VII.
azonban a kartell felbomlott, s elérkezettnek látták a német, svájci, amerikai cégek műszaki berendezéseinek rajzait megvenni és a Ganz — Lánggyár bevonásával legyártani. Felvetődött még a konszern körébe tartozó, nagyrészt öntöttvas csövek termelésével foglalkozó Siemens-Friedrich Művek rt.-vel való fúzió gondolata is. 80 5 Sugár Péter vitaanyagát nem tartották kielégítőnek, ezért október 26-án felkérte az igazgatóság Rohács Lajost, az említett Siemens Művek vezető igazgatóját, aki megállapította: „... a Fegyvergyár békebeli termelését olyan irányba kellene átállítani, hogy termeivényeivei a magyarországi vaskereskedőknél az eddiginél erőteljesebb pozícióra tegyen szert." 806 Sugár Péter elgondolásait erősen kritizálta, mert az majdnem az összes vaskereskedelmi forgalom tárgyát képező cikket figyelembe vette, amit a piacok szűk köre, a konkurrensek nagy száma, s esetenként a még meglévő kartellérdekeltség kilátástalanná tett. A béketermelésre való áttérés vetette fel újra az üzemi adminisztráció helyzetét. Megállapították, hogy az utolsó, 1942 elején beadott jelentés nem hozott változást. Az azóta eltelt idő is megmutatta, hogy a Fegyvergyár számára szükség van egy gyártást előkészítő és ellenőrző szervre. 8 0 7 Hasonló gondokkal küzdött a Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár részvénytársaság is. ők a rádió és elektromos ipar cséveszükségletét igyekeztek kielégíteni. E gyár számára a problémát a kúpos cséve jelentette, amelyet a magyar ipar 90%-ban használt, de a gyár gépparkja ennek előállítására alkalmatlan volt. Már 1943-ban tervbe vették az új gépsorok beszerzését, hogy a piac 1/3-át biztosítani tudják maguknak. 80 8 1943 második felében a magyar gazdasági élet egésze, ezen belül a nyersanyag, energia és munkaerő ellátás egyre kilátástalanabb helyzetbe jutott. Ezt támasztja alá a Fegyvergyár szeptember 28-án kelt jelentése is, amelyben utaltak az Erőtelepek rt. néhány napos széntartalékára, gőz és villamosenergia ellátásuk katasztrofális helyzetére. 80 9 Tetézte a bajokat, hogy a BART, a balatoni műúton közlekedő autóbuszüzem, anyagellátása is akadozott, s a lőszerüzem törökbálinti és nagytétényi munkásai nem jutottak el a munkahelyre. így a gyár kénytelen volt a honvédség támogatását kérni a községenként 150—200 munkás szállításához. 81 0 Minden igyekezet ellenére a katonai vezetésnek nem sikerült a hadiüzemek munkásait megkötni, de még a tisztviselők között is előfordult, hogy a Vadásztöltény gyárban kapott 300 pengős fizetést a Bonyhádi Zománcmű 800 pengős javadalmazásával cserélték fel. 811 A gyárakban uralkodó helyzetet látva a honvédelmi miniszter általános észrevételeket tett, s elrendelte, hogy leiratát a gyárak az alvállalkozók részére küldjék meg. „Az utóbbi időben — írta a miniszter - tapasztalom, hogy egyes 184
