Folia historica 13

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.

vára lényeges árcsökkenés biztosítassék . . . ezen időponttól kezdve a beszer­zésnél a Kincstár éppen a Fegyvergyár bekapcsolódása folytán rendkívüli megtakarításokat ért el." 66 8 Ilyen körülmények között természetesen nincs lehetőség a három műszak alatt szinte karbantartás nélkül működő, elhaszná­lódott géppark kicserélésére sem, ami a katonai felkészültségre, az előírt gyári kapacitásra fog visszahatni. A rendkívül bonyolult politikai, gazdasági helyzetben, amelyet a meg­lévő társadalmi feszültség csak súlyosbított, vezető politikusaink németbarát, s területi revíziót követelő elképzelései a realitásokat teljesen félretéve sodor­ták bele Magyarországot a II. világháborúba. A német sikerek ellenére Teleki­ben felmerült a háború elvesztésének gondolata, s valójában tudta, hogy ez „ . . . nem csupán a területi nyereségeket teszi ideiglenessé, de az ellenfor­radalmi rendszert is teljes katasztrófával fenyegeti." 66 9 Ennek ellenére magá­évá tette — a nyugati körök tudomásul vételét remélve — a Jugoszlávia elleni hadműveletek gondolatát. Anglia azonban háborús okként jelölte meg a magyar részvételt, ami április 3-án Teleki Pál öngyilkosságához vezetett. Április 6-án a német támadás bekövetkezett, s a horvát köztársaság kikiáltása ürügyül szolgált arra, hogy Magyarország 11-én hadba lépjen. A Teleki-féle, két nagy­hatalom közötti lavírozás helyett a németek melletti felállás koncepciója erősödött meg, amelyet nagymértékben képviselt az 1938 szeptemberében kinevezett Werth Henrik, a vezérkar főnöke. Követelte a magyar hadsereg felének felajánlását a német hadműveletek támogatására. Bárdossy lászló és Horthy Miklós ezt a követelést elutasította azzal az indokkal, hogy „ . . . egyáltalán nem áll országunk érdekében, hogy magunk iparkodjunk a szovjet elleni háborúba nagyobb erővel bekapcsolódni, ami — a vezérkari fő­nök minden erre vonatkozó fejtegetésének ellenére is nyilvánvalóan kedve­zőtlenül hatna vissza nemzeti erőink állagára, belső viszonyainkra és gazda­sági termelésünkre." 67 0 A németbarát irányzat felülkerekedett, s a politikusok rossz helyzet­felmérésének eredménye képpen néhány nappal azután, hogy Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a kassai provokáció ürügyén június 27-én Magyarország is hadba lépett, s ezzel a magyar hadigazdaság teljes kiépítése központi kérdéssé lett. A háborút megelőző esztendő ki­használatlanságát Imrédy Béla 1943-ban így fogalmazta meg: „Volt egy peri­ódus, már ebben a mostani világháborúban, mikor talán lehetett volna felsze­relődni, és az volt 1940 késő nyarától, őszétől 1941 tavaszáig terjedő időszak, amikor nagyon jól emlékezünk arra, hogy a világháborúnak ugyan vége felé látszott már közeledni, és azt hittük akkoriban, hogy néhány hónap múlva 193"

Next

/
Oldalképek
Tartalom