Folia historica 13
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.
vára lényeges árcsökkenés biztosítassék . . . ezen időponttól kezdve a beszerzésnél a Kincstár éppen a Fegyvergyár bekapcsolódása folytán rendkívüli megtakarításokat ért el." 66 8 Ilyen körülmények között természetesen nincs lehetőség a három műszak alatt szinte karbantartás nélkül működő, elhasználódott géppark kicserélésére sem, ami a katonai felkészültségre, az előírt gyári kapacitásra fog visszahatni. A rendkívül bonyolult politikai, gazdasági helyzetben, amelyet a meglévő társadalmi feszültség csak súlyosbított, vezető politikusaink németbarát, s területi revíziót követelő elképzelései a realitásokat teljesen félretéve sodorták bele Magyarországot a II. világháborúba. A német sikerek ellenére Telekiben felmerült a háború elvesztésének gondolata, s valójában tudta, hogy ez „ . . . nem csupán a területi nyereségeket teszi ideiglenessé, de az ellenforradalmi rendszert is teljes katasztrófával fenyegeti." 66 9 Ennek ellenére magáévá tette — a nyugati körök tudomásul vételét remélve — a Jugoszlávia elleni hadműveletek gondolatát. Anglia azonban háborús okként jelölte meg a magyar részvételt, ami április 3-án Teleki Pál öngyilkosságához vezetett. Április 6-án a német támadás bekövetkezett, s a horvát köztársaság kikiáltása ürügyül szolgált arra, hogy Magyarország 11-én hadba lépjen. A Teleki-féle, két nagyhatalom közötti lavírozás helyett a németek melletti felállás koncepciója erősödött meg, amelyet nagymértékben képviselt az 1938 szeptemberében kinevezett Werth Henrik, a vezérkar főnöke. Követelte a magyar hadsereg felének felajánlását a német hadműveletek támogatására. Bárdossy lászló és Horthy Miklós ezt a követelést elutasította azzal az indokkal, hogy „ . . . egyáltalán nem áll országunk érdekében, hogy magunk iparkodjunk a szovjet elleni háborúba nagyobb erővel bekapcsolódni, ami — a vezérkari főnök minden erre vonatkozó fejtegetésének ellenére is nyilvánvalóan kedvezőtlenül hatna vissza nemzeti erőink állagára, belső viszonyainkra és gazdasági termelésünkre." 67 0 A németbarát irányzat felülkerekedett, s a politikusok rossz helyzetfelmérésének eredménye képpen néhány nappal azután, hogy Németország 1941. június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, a kassai provokáció ürügyén június 27-én Magyarország is hadba lépett, s ezzel a magyar hadigazdaság teljes kiépítése központi kérdéssé lett. A háborút megelőző esztendő kihasználatlanságát Imrédy Béla 1943-ban így fogalmazta meg: „Volt egy periódus, már ebben a mostani világháborúban, mikor talán lehetett volna felszerelődni, és az volt 1940 késő nyarától, őszétől 1941 tavaszáig terjedő időszak, amikor nagyon jól emlékezünk arra, hogy a világháborúnak ugyan vége felé látszott már közeledni, és azt hittük akkoriban, hogy néhány hónap múlva 193"
