Folia historica 13

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.

lezajlik az egész és a hadiipari termelést le lehetett fokozni."

6 7

1 1941 áprilisában fogadták el a Huba III. programot, amelyre 1549,6 milliót szántak, s ezen belül 809,9 milliót a repülőgépgyártás fejlesztésére. Magyarországon 1937-ig repülőgépgyártás alig folyt. 1939-ben 259 repülőgéppel rendelkeztünk, 1941-ben 363 hadigéppel és 182 gyakorlógéppel kellett beérnünk. A szovjet háború megindulása után a repülőgépgyártás központja továbbra is Weiss Manfréd és a Győri Vagon maradt, de hamarosan bekapcsolódott a termelésbe a Weissék által létrehozott Dunai Repülőgépgyár is. Maga a Weiss Művek 95 milliós beruházást hajtott végre a megrendelt 900 darab sárkányrepülő elkészítésére.

67

2 A gondot továbbra is a nyersanyagellátás jelentette. Ezt a helyzetet használta ki a magyar gazdasági életbe beépült német tőke, amelynek jelenlétével és hatásával már szái.:o!ni kellett. A külföldi megrendelések teljesítésének - köztük a német Légügyi Minisztérium előterjesztéseit is beleértve — előfeltétele a nyersanyag biztosítása volt.

6 7

3 Ezeket még annak árán is folyamatba tették, ha a hazai igények egy részét alvállalkozóknak kellett továbbítani. A megváltozott viszonyokat jól mutatja, hogy amíg 1941 szeptemberéig a német bérmunka 130 millió pengő körül mozgott, 1941. június 6-án megkötött repülőgépszerződés aláírása után meredeken emelkedett, s hamarosan elérte az 580 milliót.

67

4 1941 májusában a németek részére vállalt bérmunka pengőértéke: Weiss Mannfréd Füleki Zománc Danuvia 7 500 000 MÁV AG 8 500 000 MOM 33 905 000 FFG 53 036 ООО 19 56,7 000 32 030 000 ami a felsorolásra nem kerülő kisebb megrendelésekkel együtt 177 287 540 P-t tett ki. Ha figyelembe vesszük, hogy 1940. december 31-ig a megrendelés mindössze 78,6 millió volt - ami március 31-re elérte a 122,8 milliót — az emelkedés szembetűnő. Nem kis szerepet játszott ez abban, hogy 1941-ben a hadiipari termelés megkétszereződött.

67

5 Más kérdés, hogy ezek a megrendelések mennyire voltak kifizetődőek a magyar gazdasági életnek. Ennek keretében ugyanis nem sikerült a magyar hadsereg felszerelésén lényegesen javítani. Ami pedig a magyar repülőgéppark fejlesztését illette, a katonai vezetés kénytelen volt a kudarcot elismerni. A mondottak kifejezésre jutottak abban is, hogy a Huba III. hadrend keretében tervezett 24 repülőszázadot 10-re redukálták. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy Németország a 194"