Folia historica 13

F. Dózsa Katalin: Mária királyné esküvői öltözéke az újabb kutatások tükrében

A számtalan képi ábrázolásból csak néhányat emelünk ki: így pl. Per Francesco Bissoli (1464-1545) Női arcképét (London, National Gallery), Lucas Cranach 1502—1503 körül Anna Cuspinianusról (Winterthur Museum) festett képét. Érdemes viszont megjegyeznünk, hogy a hölgy annak a Johann Cuspinianus-nak a felesége, aki Miksa német-római császár belső embereként sokat tett Mária házassága ügyében. Miksa császár környezetében egyébként igen kedvelték ezt a típusú szövetet, mert az életét bemutató Weisskunig

8-ban is gyakran szerepel ez a minta, valamint első feleségét Mária burgundi hercegnőt (a mi Máriánk nagyanyját) is hasonló ruhában ábrázolták több képen is.

9 Ugyancsak ez a motívum jelenik meg az ün. Miksa gobelin

1

0 egyik nőalakjának ruháján. Magyar példánk is van — Beatrix királyné Gian Cristoforo Romano által készített híres márványdomborművén (Nemzeti Galéria) is ezt a mintát fedezhetjük fel, a gránátalmából kinövő virágokat azonban kis ívek keretezik, amelyeket még fantáziavirágok is díszítenek. Az öltözék anyaga tehát XV. század végi itáliai eredetű selyemdamaszt. Az azonban nem állapítható meg egyértelműen, hogy a XV. század két legnagyobb selyemszövő központja, Firenze és Velence közül melyikben gyártották. Otto von Falke

1

1 ugyan a mi szövetünkhöz igen hasonlót firenzeinek határoz meg, de nem magyarázza meg, hogy minek az alapján. A korszerű kutatás azon az állásponton van, hogy nem is igen lehet szétválasztani a két textilközpont termékeit.

1

2 Egy apró támpont van, ami viszont a firenzei eredet ellen szól, az 58 cm-es szövetszél, tekintettel arra, hogy Firenzében a céhszabályzat a damasztok számára 1 1/4 Elle (72,5 cm)

1

3 anyagszélességet ír elő. Levéltári adatok sem segítenek, csupán annyit tudunk, hogy hazánknak mindkét központtal szoros kapcsolatai voltak. (Mátyás királynak főleg Firenzével,

1

4 Lajosnak inkább Velencével.)

1

5 De nem szabad elfelejteni, hogy Mária valószínűleg magával hozta az esküvőre ruháját, így ezek az adatok az ő viseletére egyáltalán nem mérvadóak. A kivágást keretelő széles lampaszcsík és az ujjak végén lévő hosszú kézzelő sűrű arany alapját sárga és vörös selyemfonal mintázza elmosódott növényi motívumokkal. Analógját elsősorban Lucas Cranach képein láthatjuk igen nagy számban. Pl. Jogtudós felesége (1502 Nyugat-Berlin Gemäldegalerie Staatliche Museen Preussische Kulturbesitz) Szent Katalin oltár (1506. Magángyűjtemény) Sibylle von Cleve (1526, Weimar Kunstsammlung) Judit Holofernész fejével (1530 körül Bécs Kunsthistorisches Museum) ifj. Lucas Cranach Anna von Minckwitz (1543 Stuttgart Staatsgalerie), hogy csak néhányat emeljünk ki időrendben. 10