Folia historica 12

F. Dózsa Katalin: A polgárosodás kezdeteinek hatása a viseletben. Férfi és női divat 1778-1814 között

F.Dózsa Katalin A polgárosodás kezdeteinek hatása a viseletben. Férfi és női divat 1778-1814 között 1789. május 5-én a XVI. Lajos által összehívott Rendi Gyűlésen a francia arisztokrácia teljes udvari díszöltözékben - tollal díszített kalapban, hímzett ragyogó színű selyemruhákban, ékszerekkel —, a főpapság a vörös minden színébe játszó uszályos öltözékekben pompázott. A harmadik rend, a polgárság viszont fekete posztóban és fekete fückalapban kellett hogy megjelenjen, egy régebbi ruharendelet alapján, melyet Dreux-de Brézé márki, XVI. Lajos szertartásmestere elevenített fel.

1 A márki fontoskodása azonban nem várt vihart kavart. A polgárság vezére, Mirabeau gróf gyújtó hatású beszédben tiltakozott a megkülönböztetés ellen, melynek eredményeként a Rendi Gyűlés eltörölte az öltözködési előírásokat. A viseletnek ugyanis mindeddig rangjelző feladata volt, amelyet részletesen rögzítettek ruharendeletekben. Ezeket ugyan 10-20 évenként meg kellett újítani, ami arra is utal, hogy rendszeresen áthágták őket, mégis, a polgárság és a parasztság túlnyomó része társadalmi és anyagi okokból sokkal egyszerűbben öltözködött, mint az arisztokrácia, amely fenntartotta a maga számára a legpompásabb és a legkényelmetlenebb öltözékek jogát. A drágakövekkel, arannyal, ezüsttel hímzett és szövött kelmék gazdagságukat, a kényelmetlen formák — uszály, magas sarok, abroncsos szoknya stb.- azt a tényt bizonyították, hogy nem kell dolgozniuk. A XVII. század közepétől az európai divat vezetője Franciaország. XIV. Lajos, a "Napkirály" ugyanis maga körül olyan fényes udvart alakított ki, melyet Európa szinte minden uralkodója mintaképének tekintett. A másik divatközpont Velence, a fényűző karneválok és ünnepségek városa, amely a keleti öltözködés közvetítője is. Keleti jellegű a magyar és a lengyel viselet is, amellyel azonban e tanulmány keretében nem foglalkozom, legfeljebb utalok hatásukra. 27