Folia historica 12

Rózsa György: Százéves a Történelmi Képcsarnok

mény csírái már megtalálhatók a Nemzeti Múzeumban. Szerinte nem "az eredeti vonások modern képzelet elferdítette" alakzatait, tehát a múlt kiemelkedő alakjairól élő művészek által készített képmásokat kell gyűjteni, hanem "a nemzeti viselet történetének emlékeit, történetünk nagy alakjainak egykorú hiteles képmásait." Mivel a számbajöhető műalkotások részben már közgyűjteményekben vannak és a magánosok ajándékozására nem lehet számítani, felvetette azt a kérdést, hogy új intézmény létrehívása helyett nem lenne-e helyesebb egy időszaki kiállítást rendezni, amelyen kölcsönzések segítségével nagyobb teljességre lehetne törekedni. A vitában lényegében két, külföldi példára támaszkodó vélemény ütközött össze. Egyrészt a legnagyobb és legrégibb ikonográfiái gyűjtemények — így a bécsi és párizsi nemzeti könyvtárak metszetek és fényképek nagy tömegét őrző arcképgyűjteményei — a múlt szemléletes rekonstrukcióját tették lehetővé. A rokon gyűjtemények másik csoportja, például az 1857-ben alapított londoni National Portrait Gallery, festmények és szobrok állandó bemutatásával a humanizmus etikai elvére visszanyúlva, nemzeti panteonként a szemlélő erkölcsi nemesedéséhez kívánt hozzájárulni. Pulszky határozottan elvetette a panteon-gondolatot és az alakuló gyűjtemény feladatát egyértelműen a hiteles, forrásként felhasználható ábrázolások gyűjtésében jelölte meg. De — a külföldi példák egy részével ellentétben — metszetek mellett festmények és szobrok gyűjtését is fontosnak tartotta. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a tudományos igényeknek jobban megfelelő elgondolása miatt a szakember Pulszkyt bízta meg a szervezéssel és nyilván az is az ő személyével függ össze, hogy az 1884. május 13-án kelt királyi leirat az új gyűjteményt az Országos Képtárral hozta kapcsolatba. A Történelmi Képcsarnok törzsanyagát a Nemzeti Múzeumból kiválasztott 403 db festmény és szobor, valamint a múzeum könyvtára, a mai Országos Széchényi Könyvtár anyagából kiemelt 15 301 darab metszet alkotta. A Várbazár déli szárnyát maga a tervező Ybl Miklós alakította át az új gyűjtemény céljára. Az első kiállítás 1886-ban nyüt meg. A Várbazár helyiségei azonban nedvességük miatt festmények és metszetek elhelyezésére alkalmatlanoknak bizonyultak, ezért a Képcsarnokot elköltöztették az 1885-ös országos kiállítás számára épített városligeti képzőművészeti, illetve királypavilonba, amely később a Fővárosi Múzeumnak adott otthont, jelenleg pedig a Magyar Néphadsereg Tiszti Házához tartozik. A Pulszky és Peregriny János által rendezett második kiállítás is csak 1894-1895-ben állott, mivel az épületeket az 1896-os millenáris kiállítás céljára vették igénybe. Ezért az anyagot a Magyar 174