Folia historica 12

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből V.

áldozatot kell hozni." 56 5 Másutt határozottan hangsúlyozták, hogy Magyar­országnak egy erős, kellően felszerelt hadseregre szüksége van ". . . és ennek költségeit még a legnagyobb áldozatok árán is elő kell teremtenünk." 56 6 Az egymilliárdos program ellen a képviselőházban Malasits Géza szociáldemokrata képviselő lépett fel, hangsúlyozva, hogy az a munkások és parasztok helyzetének további romlását fogja eredményezni. 56 7 Valójában a helyzet ennél bonyolultabb volt, mert a megadóztatottak az adó fizetésére kölcsönöket vettek fel a Nemzeti Banktól, amely az igényeket pénzhígítással, tehát egy inflációs folyamat elindításával elégítette ki. A győri programról értékelést adott a kommunista párt szerkesztés sében levő Dolgozók Lapja is. Megállapította: "A győri fegyverkezési prog­ram: országveszejtő, nemzetgyilkos, háborús program. . . A trianoni békét lehet úgy is "revideálni", hogy ráadásul elvész az is, ami Trianonban meg­maradt: Magyarország nemzeti függetlensége." 56 8 A magyar uralkodó osztály a győri programban nemzetmegújító hivatásának megtestesülését látta. Bíztak Németország erejében és a távolság­ban, amely Magyarország függetlenségének biztosítéka lehet. A ködös elkép­zelések hamarosan szertefoszlottak, mert Hitler bekebelezte Ausztriát, és világossá vált, hogy előbb vagy utóbb egyszerű szemlélői az átrendezési folya­matnak nem lehetünk. Sokan az Imrédy kormánytól várták a megoldást, mondván: "Az ő kinevezése oly gazdasági légkör kialakulását teszi lehetővé, amely iparunk érdekeinek szemmeltartásával a nagy gazdasági programot megvalósíthatja." 56 9 Ebben a helyzetben a fejlesztés elől a gyárak nem zárkózhattak el. A Magyar Fegyvergyár március 2-án ajánlatot tett a gyalogsági lőszertelep kapacitásának napi 150 000-re való felemelésére, amennyiben megkapja a sejtetetett, de még konkrét formában tárgyalásra nem kerülő 40 milliós meg­rendelést. Március 29-én Dammang bejelentette, hogy az új állami megrende­lések 100 ezer pengős befektetést igényelnek. 57 0 Néhány nap telt csak el, és máris bebizonyosodott, hogy a HM igényei s a megrendelések volumene lényegesen nagyobb összegeket fognak felemészteni. Április 20-án a kapaci­tást, három műszakot figyelembe véve, 240 000 darabra kívánják felemelni. A gyártást Kőbányán, míg a szerelést Törökbálinton látszott gazdaságosnak berendezni. A Kincstár szeretett volna egy üzemet a Dunántúlon is felállítani. Ennek anyagi kihatásai, a kiszolgáló részlegek miatt, azonban olyan magasak voltak, hogy a gyár és a Hitelbank — amelyben egyre gyakrabban vetődött fel a polgári és a katonai termelés aránytalansága nem érezte kifizetődő­140

Next

/
Oldalképek
Tartalom