Folia historica 11

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész

szerepelt a nagyobb átállás, amelynek irányvonalát a Honvédelmi Miniszté­rium határozta meg. Természetesen a HM elgondolásait nem lehet az európai általános helyzetből kiragadva értékelni. A háttérben az események mozgatói 1930-tól azok a katonai fejlemények, amelyek a második világháború előjátékának is tekinthetők. Németország megszállta a Rajna vidéket. Japán Ázsiában, Olasz­ország Afrikában viselt háborút. Magyarországon a fegyverkezés egyik leg­nagyobb akadálya a trianoni békeszerződés volt, amelynek értelmében hazánk pénzügyileg és katonailag megfigyelés alatt állt. Az ellenőrök a szerződés be­tartását formálisan megkövetelték, valójában ennek kijátszását elnézték, mert egy erős magyar katonai bázis háborús koncepciójukkal nem ellenkezett. így válhatott már 1928 és 1931 között a Weiss Manfréd hadiszállítóvá és nyerhe­tett különböző katonai berendezésekre monopóliumot. Lényegében ezek a gyárak — köztük a Fegyvergyár, a Magyar Vagon és Gépgyár, Vadásztöltény­gyár — közvetlenül a külföldi megrendelések kielégítését szolgálták, amelyet a HM szorgalmazott ". . . hiszen a külföldi hadiszállítások a magyar hadiipar kapacitás burkolt kiépítését segíthették elő, már abban az időszakban, amikor erre a magyar hadianyag-megrendelések még nem adtak volna lehe­tőséget." 4 Hitler uralomra jutása, Olaszország pozícióinak gyengülése eredmé­nyezte 1934 tavaszán, hogy Mussolini javaslatára tárgyalások indultak Olasz­ország, Ausztria és Magyarország között egy hármas egyezmény megkötésére, amelyet a Pesti Tőzsde is értékelt: "A gazdasági tömörülés kétségkívül kifeje­zésre juttatja, hogy Közép-Európában olasz vezetés alatt a gazdasági érdek­szálak kapcsolataival politikai alakulat jegecesedik ki, amely alkalmas átvenni a régi monarchia erejét és funkcióját." Gömbös ugyanakkor igyekezett a hitleri Németország barátságát is elnyerni, valamint az olasz-német ellen­tétet megszüntetni, mivel az a versaillesi szerződésekhez ragaszkodó Francia­országnak kedvezett. 43 6 A háborús jellegű konjunktúra lehetővé tette az ipari termelés ki­bővítését. Megnövekedett az ipar gépi bázisa, az erőgépek és villamos motorok lóereje. 1935 októberében a Lámpagyár már egészen nyíltan beszélt tervei­ről. Az üzem "... igen fontos közérdekű üzemkibővítésre határozta el magát. Az új üzemágak felvétele a magyar kir. Kormánnyal létesített megállapodás alapján történik." 43 7 Erre a célra igénybe kívántak venni kb. 2 millió márkát. Ezzel kapcsolatban érintve volt a Fegyvergyár is, mert a megegyezés "... a Hitelbank által patronizált Fegyver- és Gépgyár r.t. szállításaira és e társaság 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom