Folia historica 11
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész
részéről a Kincstárral szemben fennálló igen jelentékeny követelései rendezésére is kiterjed." A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a Fegyvergyár a Kincstárral szemben mintegy 2 millió pengőt meghaladó engedményt volt kénytelen tenni, ami az egyéb fegyvergyári leírásokkal együtt 3 milliós veszteséget eredményezett. Ennek nagy része volt abban, hogy a már jelzett fegyvergyári veszteség 1934-ben 5 845 945 P-re emelkedett. Az első nagyobb katonai megrendelés lehetőségével a Lámpagyár igazgatója egy külön jelentésben foglalkozott. Ebből kitűnik, hogy az 1933 M. tüzérségi lőszerhüvelyekből a 7,5 cm-esek és 8 cm-esek, míg az 1929 M.-ből a 8 cm-esek és 10,5 cm-esek gyártására tértek át. Az 1933 M. lövegtöltények bői (Kartusche) a 7,5 cm és 8 cm, míg az 1929 M.-ből a 8 cm és 10 cm nagyságúak képezték a tárgyalás alapját. De a gyártásból nem maradt ki a tüzérségi gyújtók és csappantyúcsavarok készítése sem. Az előzetes megbeszélések szerint az évi megrendelés a 3 millió pengőt elérte, amely azonban mintegy 600 000 P invesztíciót kívánt. 43 8 A cél érdekében Dammang Németországba utazott, hogy a gránátgyártás zavartalanságát új gépek vásárlásával biztosítsa. Útjáról október 2-án számolt be az igazgatóságnak. Az elért eredmények azonban nem biztosították a gyár számára a válságból való kilábolást. A belső életet pedig ebben a helyzetben jobban megszervezni már nem igen lehetett. Különösen eladási részlege látszott jól felépítettnek, amely speciális hálózatot tartott fenn piackutatásra és a külföldi szabadalmak megszerzésére. 43 9 Ennek ellenére "Az 1935. év első három és fél hónapjában a csillár-szakma katasztrofálisan visszaesett, viszonyítva az előző év ugyanezen hónapjaihoz." 44 0 1935 áprilisában már egyre konkrétebben vetődött fel a Lámpagyárnál is a fúzió gondolata. Nem volt azonban még tisztázva ekkor, hogy kivel, vagy kikkel történik ez, s mikor 44 1 1935. november 15-én tartott rendkívüli közgyűlésen a kikristályosodott álláspontot, amely valójában a Hitelbank álláspontja volt, megfogalmazták. "Minthogy egyrészről saját telepünkön az eredményes működéshez szükséges üzembővítések nem végezhetők el, másrészről a kedvezőbb üzleteredmény eléréséhez a regie-terheknek előnyösebb megoszlása kívánatos, legkedvezőbb megoldás gyanánt vállalatunknak más rokonvállalattal való egyesülése kínálkozott. Amidőn a t. Közgyűlésnek javasoljuk, hogy a fenti okokból mondja ki az egyesülést a Fegyver- és Gépgyár R.t.-gal, mellyel erre nézve előzetes megállapodást létesítettünk, jelenthetjük a t. Részvényeseknek, hogy az új alakulatban társaságunk üzletkörének továbbvitele biztosítva van, és így tulajdonképpen üzemünk működése az új keretekben is folytatódik, ezenkívül pedig lehetőség nyílik arra, hogy üzeltkörünket újabb üzletágakkal is kiegészítsük." 44 2 162
