Folia historica 11
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész
Amíg 1933-ban az export nettó értéke 838 ООО P volt, 1934-ben ez az összeg 1 344 000 P, az emelkedés tehát 62%-os. Ugyanakkor a bttó haszonkulcs a 29,5%-ról 15,5%-ra csökkent. Szerepe volt ebben annak, hogy a gyáron belül a csillárosztály ez évben filléres áron szabadult meg a divatból kiment cikkeitől. így a nagy forgalom ellenére nyereséget nem könyvelhetett el. Lépéseket tett ugyanakkor a veszteséggel működő lerakatok, áruházak átadására. Megszabadultak a Rákóczi úti, Erzsébet körúti üzlettől és a Vörösmarty téri bemutatótermet is felosztották, hogy annak kis részét megtartva az itt mutatkozó nagy veszteséget 50 000 P-re csökkentsék. 42 4 1934-ben a kapcsolatokat szeretnék kiterjeszteni Oroszországra is. "Amint az újságokból értesülni méltóztatott, a magyar-orosz kereskedelmi szerződést megkötötték. Miután Igazgató úr jól beszél oroszul — írja a vállalat egyik kulcsembere a vezérigazgatónak —, mindjárt arra gondoltam, hogy talán érdemes volna egy kis moszkvai utazást a párizsi üzletek befejezése után tervbevenni." 42 5 Ismét útnak indítottak egy küldöttséget Indiába a kilátásba helyezett 100 000 P-s üzlet megkötésére. Megállapodást írtak alá Levante, Észak-Afrika, Brit-India, Ceylon, Szingapúr területére. Továbbfejlesztették az 1933-ban sikerrel gyártott "cirkulációs kályhát", amely a vízvezeték nélküli fürdőszoba létrehozásának előfeltétele volt. Már 1933-ban megszervezték a "Faragó-Lampart Kádrészlet és Csereakció" céget, amely 1935-ben működését beszüntette, mivel a konkurrencia a Lámpagyár tevékenységét "Ügynöksereg hajótörése a Lampart cirkulációs fürdőkádjában" címmel, mint botrányos és inkorrekt üzletszerzést közzétett 42 6 Kétségtelen, hogy a Lámpagyár a piacot az egész országra kiterjedően óramű pontossággal organizálta, s másfél év alatt a kereskedelmi törvényeket és kartellmegállapodásokat kijátszva 15 000 darab kádat értékesített és 2,5 miihót forgalmazott. 42 7 A mondottakból kitűnik, hogy 1934-ben a megelőző évhez viszonyítva a helyzet nem sokat változott. A verseny úgy a hazai, mint az export piacokon kiéleződött, ami különösen a zománcedény cikkek árának nagyarányú zuhanásához vezetett 42 8 A gyár osztalékot ez évben nem fizetett. A vezetők levéllel fordultak a Hitelbank Igazgatóságához, amelyben feltárják, hogy az áruhitelezőkkel szemben fizetésképtelenek, vagy csak nagy késéssel tudnak kötelezettségeiknek eleget tenni. ". .. saját erőnkből rendbejjönni nem tudunk, és ma már elkerülhetetlen — 1934. május 24. Megjegyzés tőlem Ti 7. —, hogy segítségért igen tisztelt Igazgató Úrhoz ne forduljunk." 43 0 1935-ben a gyár vezérigazgatója, dr. Dammang András 43 1 részt vett az Európai Zománcipari Egyesülés alapító ülésén, 43 2 s ezzel kapcsolatban a sajtó egyre többet foglalkozott a gyár racionalizálási terveivel. 43 3 Ezek között 160
