Folia historica 11
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész
Nagy befektetésnek számított a Fegyvergyár életében a Magyar Stíriai Szerszámgyár Rt., amelyet a Schöller-Bleckman céggel 1924-ben alapítottak, de a rossz üzletmenet miatt 1927-ben kénytelenek voltak felszámolni. Ekkor a Fegyvergyárnak 141 ООО P követelése volt, amely behajthatatlannak bizonyult. Ezt az összeget nem írták le, hanem átvették a megszűnő cég értékesítetlen, reszelőgyári célokat szolgáló gépi berendezését, de üzembe nem helyezték, s valós értékét még 1934-ben sem állapították meg. A Fegyvergyár könyvviteli tranzakciót alkalmazott, hogy elkerülje a hitelezési veszteség kimutatását. A gyár történetében több ilyen tranzakcióval találkozunk. Példának hozhatjuk fel az 1925-ös évet, amikor 120 000 P nyereséget mutattak ki, pedig a valóságban 604 000 P veszteségük volt. Ezt a hiányt nagyrészt a berendezési tárgyak és Diesel-motorok felértékelésével küszöbölték ki. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a gyár az első mérlegében kimutatott bizonyos veszteséget, mert Frommer ragaszkodott a valós helyzethez. Viszont a Hitelbank nyereségkimutatást követelt. Az ügyvezetőség tiltakozása ellenére átdolgozták a mérleget úgy, hogy 20 000 korona osztalék fizethető legyen. 351 Hasonlókat láthatunk 1933-ban is, amikor a mérleg szerinti veszteség 1 400 000 P volt, holott az ténylegesen elérte a 2 193 000 pengőt. A megoldás kulcsát - legalábbis részben - a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárnak eladott ingatlanokból befolyt 580 000 P-ben kell keresni, amelyet, hogy a veszteség mértékét csökkentsék, nem akkor számoltak el, amikor az ténylegesen befolyt és társulati adó alá esett, hanem 1933-ban. Az egész tranzakció csak úgy volt lehetséges, hogy ezek a kötvények névérték nélkül szerepeltek, illetve voltak rejtett tartalékban. 1925 és 1933 között a gyár értékpapírokon is jelentős veszteségeket szenvedett. Az osztrák hitel részvényeken 36 000 P-t, a magyar hitel részvényeken 417 000 P-t, a Hazai Fésűsfonó részvényeken 443 000 P-t és az 1700 darab fegyvergyári részvényen 380 000 pengőt. 35 2 Értékpapírokon tehát a kimutatott veszteség 1 276 000 P volt. A megjelölt időszakban a pénzadósok a Fegyvergyárnak 843 000 P-t nem fizettek ki. Ennél lényegesen fontosabb az áruadósok összetételének vizsgálata, ugyanis ebből kitűnik, hogy a Kincstár 11 893 000 P-vel, míg az egyéb áruadósok mindössze 71 000 P-vel tartoztak. A két tétel szétbontása arra a körülményre világít rá, hogy a Fegyvergyár csaknem teljesen a Kincstár rendeléseinek függvénye. A magánkereskedelem összege úgyszólván elenyésző. 136
