Folia historica 11
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IV. rész
Az üzleti jelentések szerint a harmincas évek elején tetszést arattak vadászfegyvereik közül a felső kulcsosak, a kétcsövű külsőkakasos sörétes fegyverek és a sikeresen kifejlesztett 12-es űrméretű dzsungel puskák, amelyek a sörétet és a golyót egyaránt lőtték. Nagy eredményeket értek el a FÉG jelű, kis kaliberű fegyverekkel, s tovább fejlesztették a Champion puskákat. "Különleges madarászó fegyverünk, különféle ifjúsági puskáink, továbbá 6,35 mm-es önműködő pisztolyaink a lefolyt esztendőben a viszonyoknak megfelelő kereslettel találkoztak." 34 8 Némileg forgalmazni tudták a Dieselmotorokat, szerszámgépeket, háztartási mérlegeket és rajzeszközöket. Megfelelő mennyiségben szolgálta az energiát az Erőtelepek Rt., amelynek 50%-a a Fegyvergyár tulajdonában volt. Ugyancsak kedvezően fejlődött a Fegyvergyár érdekkörébe tartozó Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt. is. 1932-ben az igazgatóságban báró Harkányi János, dr. Scitovszky Tibor, Bláthy Ottó Titusz, dr. Egry Aurél, Ervin Kálmán, gr. Forgách János, Frommer Rudolf, b. Hazai Samu, dr. Kelemen Ferenc, b. Kornfeld Móric, Marcus Hugó, Szinyei-Merse István,, dr. Ullmann István és b. Weiss Jenő képviselték a gyárat. 35 0 Az 1933-as év 1 412 826,11 P veszteséggel zárult. Okát agyár vezetése ezúttal is abban látta, hogy megrendelésekkel nem voltak megfelelően ellátva. Egyes üzemrészek szüneteltetését műszaki felkészülésre használták fel. 1933-ban az igazgatóság összetételében lényeges változás nem történt. A vezér- és műszaki igazgató továbbra is Frommer Rudolf, míg az ügyvezető igazgató Ullmann István maradt. A vezetésben helyet kapott még két osztály-, négy h. igazgató és 5 cégvezető. A Fegyvergyár helyzete 1933 végén A Fegyvergyár a jelzett időben 25 160 D-öl területen feküdt, mivel a korábbiakban a Har.ai Fésűsfonó Részvénytársaságnak 11 200 O-ölnyi területet átengedett. Egy 1925-ben felvett becslés szerint egy D-öl 14 aranykoronát, vagyis a telek egésze 352 000 aranykoronát ért. A kitűnően megépített és karbantartott épületek a válság miatt üzemen kívül álltak. Az említett becslés alkalmával értéküket 3 580 000 aranykoronában állapították meg. 1925 és 1933 között gépészeti berendezésekre a gyár 816 000 P-t fordított. 1926-ban 19 000 P a befektetés, de 1928-ban 520 000 P-vel elérte a csúcsot. Ez évben 10 000 P kivételével az invesztíció a géppuskagyártást szolgálta. 1929-ben, ugyanezen program 275 000 P-t kapott. 1930-1933-ban a beruházás mindössze 2000 P volt. 135