Folia historica 11
Kerényi A. Mária: "Pesti polgár és férjfi szabó": Kostyál Ádám
ugyan nem engedélyezték, de eltűrték a kontárkodást. Az 1848-ban készült összeírás 485 német szabómester mellett 480 kontárt tart számon; a 21 1 Я magyar szabómester pedig 15 kontárral volt kénytelen versenyezni. A céhmesterek ezeket a kontárokat sem tudták — részben azok nagy száma, részben a hatóságok passzivitása miatt - kikapcsolni a termelésből; érthető, hogy Kostyál, aki céhmester volt, a konkurrens Klaszy Vencelen kívül senkit sem botránkoztatott meg. Tóth Gáspár, aki a magyar ruha harmadik nagy mestere volt, nem is tartotta fontosnak, hogy a vitában megszólaljon. Kostyál céhmester volt, de már nem érezte kötelezőnek szigorúan a céh keretei között dolgozni, így átmenetet képezett két termelési mód között. Klaszy vetélytársát még egy ponton támadta röpiratában, a Kostyál által bemutatott ruhák hitelességét illetően: ". . . a' prémes frakk és sinoros pantallón, a'milyet ő szerentse próbára, magyar Ruha helyett előállított, nem nagy ditséretet s' nem nagy bizodalmat vonhat maga után." Éppen azt kifogásolta a bemutatott képeken Klaszy, ami miatt később Kostyált ünnepelték. A régi magyar viseletet a szabásvonalak, díszítések minél nagyobb megtartásával, jellegét megőrizve, sikerült a korabeli európai divathoz alkalmaznia. Valószínűleg a magyar szabók szemében a változtatások - a mente lerövidülése, a nadrágon és dolmányon zsinórozás helyett a finomabb hatású hímzés alkalmazása, társaságba illő cipő a csizma helyett — egy-egy árulásnak tűntek, a magyar ruhának mégis ezen a metamorfózison kellett átesnie, hogy megmaradhasson és megtarthassa helyét a polgárosodó magyarság ruhatárában. Ezt az űj formát egy hagyományos képzésen átment magyar szabó nem tudta volna kialakítani, ehez olyan mester kellett, aki egyaránt járatos az európai (német és francia) és a magyar ruhák szabásában és nagy tudatossággal lát a feladathoz. Kostyálról tudjuk, hogy elmélyülten tanulmányozta a magyar viselet történetét. А XIII. századtól kezdve összegyűjtötte a magyar ruhákat ábrázoló metszeteket egy albumban, 1 9 és azok alapján tervezte modelljeit. Törekvése nem volt egyedülálló. Vetélytársa, Klaszy, szintén gyűjtötte a régi ruhákat ábrázoló metszeteket, s ezekből közre is adott a Honderűben. "A ruhaművészséget tudományi oldaláról is különös szenvedéllyel művelvén" Hunyadi János és Zápolya János díszruháit mutatja be az országgyűlés közeledtére való tekintettel. 2 0 Kostyál metszeteit szinte folyamatosan közölte, melyek között utcai, alkalmi viseletet, sőt egyenruhát is találhatunk. 2 1 A magyar ruha és egyenruha szabásának megújításán kívül technikai újítással is a közönség elé lépett. Találmányát 1831-ben a Hazai és Külföldi Tudósításokban, 1833-ban pedig a Társalkodóban és a Hasznos Mulatságokban közölte. 2 2 A férfiruhák tartásának kialakításához eddig használt párizsi 107
