Folia historica 11
Kerényi A. Mária: "Pesti polgár és férjfi szabó": Kostyál Ádám
merev vászon helyett a magyar kenderszöszvásznat ajánlja, mert "1. a véle készült ruhák szebben állók, tartósabbak - ezen vászon a le varráskor puha s illegethető lévén; 2. a nyomást jobban kiállván, behajtogatáskor utakon nem törnek össze, rugékonyságok (elascitás). igen jeles lévén; 3. ezen vászon réfe 9 sőt 12 krajcárral olcsóbb amannál, s így ha a posztóruhások számát egymillióra tesszük, s ha mindenkik közülök csak egy űj ruhát csináltat évenkint 9 sőt 12 millió krajcár marad a honban, azaz 150 vagy 200 ezer forint, mely hasznot azonban az új forrás-nyitás a hazai szorgalom számára végtelenül felülmúlja." Az újítás nem korszakalkotó, azonban Kostyál érvelése nagyon érdekes. 1833-ban, majd 10 évvel a védegyleti mozgalom előtt a magyar termék használatából származó előnyöket nem a természetesen várható üzleti szempontból elemzi, hanem a nemzeti haladással érvel. Széchenyit követő gondolatmenete már előlegezi a Védegylet megalakulását és a védegyleti propaganda érvrendszerét. Kostyál Ádám munkásságának harmadik ága a jelmezeknek az újkori magyar viselethez hasonló megújítása. A már említett, sajnos elveszett album alapján az első történeti hitelességű magyar jelmezt is ő készítette Kömer Zrínyiiéhez Bartha János számára (1833). A történetiségre való törekvés halvány nyomait ugyan már a második pesti színtársulat inventáriumából is kiolvashatjuk, 2 3 ám azok a régi magyarnak nevezett ruhák valójában semmiben sem tértek el a szokásos magyar ünnepi viselettől. A Zrínyi-jelmez szabása (felálló spanyolos gallér, tömött ujjak, keleties hímzés) alapos történeti tanulmányok után hitelesen utánozta a Zrínyi-korabeli viseletet. Hatása megdöbbentő volt. Mikor Bartha megjelent az új ruhában "a nézőktől éljenhangokkal üdvözöltetett". Ezt a jelmezt később Kostyál a budai társulatnak ajándékozta, 2 4 és Bartha mindvégig ebben adta elő a szerepet. 1837-ben a Pesti Magyar Színház megnyitására maga és segédei egy hónapi munkáját ajánlotta fel teljesen ingyen, így segítve a színházat jelmeztára megalapozásában? 5 A munka nagyságáról képet kapunk, ha összehasonlítjuk a Pesti Magyar Színház gerincét alkotó budai társulatnak 12 darabos jelmezlistáját az 1837 szeptemberében készített inventárium adataival, mely szerint a Pesti Magyar Színház ruhatára 252 tételből, összesen 2326 darabból állott. 2 6 A színház megnyitása elhozta a megbékélést a két ellenségnek is: az Árpád ébredése magyar ruháit Kostyál Ádám, az utána következő tánc jelmezeit Klaszy Vencel készítette. A nagy vetélytárs maga is több ruhát adományozott a színház számára, 2 7 valószínűleg ezt hálálták meg a táncöltözetek készíttetésével. Többé nem is találkozunk nevével a színház iratai között, Kostyáléval viszont annál többször. 1837-38-ban a színház főszabójaként 108
