Folia historica 10
Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)
vesen a közeledő üldözőkhöz. A kép barnás-vöröses tónusa, az ólomszürke ég, a háttér fényei sajátos hatást kölcsönöznek a festménynek, érzékeltetve az esemény hősies tragikumát. A legkülönösebb megoldást Madarász választotta. Fekvő téglalap alakú képének horizontja mély, a lovon ülő hős és hitvese a képből mintegy kifelé vágtatnak, egészen a jobb szélre kerülve. Az utánuk száguldó törökök kicsiny figurái is a kompozíció sodró lendületét juttatják kifejezésre. Az égbolt sárgái, a táj rőt színei, a szélesen elterülő síkságon átviharzó szereplők a jelenetet romantikusan fantasztikussá teszik. Az elemzett festményeken alkalmazott módszerek, a realizmus előtérbe kerülése romantikus megoldások használata mellett; a lélektani jellemzés, a stílus és kompozíció elsődleges szemponttá válása, azaz szemléleti, sőt elméleti változás következett be a magyarországi történelmi festészetben az ötvenes-hatvanas évek fordulóján. Ez a változás nemcsak nálunk ment végbe; jóval előbb megfigyelhető — éppen a már korábban tárgyat társadalmi-politikai változások hasonlósága következtében — a németországi festészetnél. A szakirodalom ezt, illetőleg ennek felszínre kerülését, konkrét időponthoz és eseményhez kapcsolja: a két belga festő, Louis Gallait és Edouard Biéfve két képének Németország nagy városaiban való bemutatásához. 9 0 A kiállítássorozatot az újfajta történelmi festészet diadalútjának tartották, 9 1 és egyúttal a régi,düsseldorfi,valamint cornelius-i müncheni festészet lehanyatlása kezdetének. A vita arról, hogy melyik fajta stílus létjogosult az új körülmények között az 1842—43 fordulóján rendezett berlini kiállítás kapcsán lángolt föl. Az alkalmat az adta, hogy Karl Friedrich Lessing „Husz a vallatáson című képe a két belga festményei mellett függött. 9 2 Belgiumban — 1830, a nemzeti-állami önállóság elnyerése után — ezek a történelmi képek a nemzeti büszkeséget és hazafias öntudatot tükrözték a közönség szemében, az ifjú állam újfajta önbizalmát. Ehhez járult az, hogy a nagy művészettörténeti hagyomány fölébresztése, mely Rubenst jelentette, a művész-hazafias öntudatot is jelképezte. Mindezeket a közönség hiányolta a német történelmi festészetből, illetve megvalósulásukat látta szükségesnek. A váltás be is következett a negyvenes évek második felében, s a romantikus „Gedankenmalerei" helyét elfoglalta a realisztikus történelmi festészet, a „belga kolorit . A követelt újnak azonban csak egy töredékes német megvalósulása létezett, ez Alfred Rethel monumentális freskóciklusa az aacheni városháza „Kaisersaal -jában. 9 3 A valóságban a nagy célkitűzések helyett Piloty és Kaulbach hatásvadászó és üres — bár technikailag kifogástalan - müncheni festészete vált uralkodóvá. S ez volt az, amit az itteni „második nemzedék : Székely, Wagner, Liezen-Mayer és Benczúr elsajátítottak. 63
