Folia historica 10

Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)

Az „Izabellá'-ban szintén megtalálhatjuk a közismertjelenetek leírását: a királyné anya áldozatát, amikor a szultán követének úgy kénytelen bebizonyítani fia létét, s azt, hogy az övé valóban, hogy megszoptatja a férfiak jelenlétében.

4

1 Egyik jól ismert és kedvelt ábrázolása ennek Kiss Bálinté Franz Kollarz által litografálva készült el. Egy másik mű e témában Vízkeleti Béla és Marastoni Antal litográfiája. Izabella búcsúja Erdélytől is olvasható Szathmáry könyvében,

4

2 így rajzolja, illetve festi meg Víz keleti és később Wagner Sándor,

4

3 amint a királyné az S. F. V. betűket vési a fatörzsbe, jelezve, hogy „a sors akarta így" (sic fata volunt — voluere). Wagner képével egyidőben keletkezett még egy regény e témában: Kemény Zsigmond „Zord idő -je.

4

4 Ez kevésbé ragaszkodott a tényekhez, inkább a lélekrajzot, az érzelmek ábrázolását helyezte előtérbe. Más irodalmi műfajban, nevezetesen a lírában is ihlették művek festmények vagy grafikák születését. Tarkányi Béla pap-költő, Kovács Mihály pártfogója és barátja az ötvenes években írt egy két részből álló verset „A mohácsi temetés címmel.

4

5 Ennek első része foglalkozik azzal az eseménynyel, amikor Perényiné Kanizsai Dorottya a csatamezőn a halottakat eltemeti. Tárkányi állandó párhuzamot von a mohácsi és világosi események között, egyáltalán nem titkolva véleményét, szenvedélyesen könyörögve a „feltámadásért , az „igzság gyászos végű harca" után. A költemény ihletésére festette Kovács Mihály 1854-be „Perényiné temeti a halottakat" című festményét.

4

6 Irodalom és képzőművészet kapcsolata, gyakori együttes jelentkezése folytán gyakran érte az a vád a történelmi festményeket, grafikákat, hogy irodalmiasak, sőt színpadiasak.

4

7 Mindkettő valóban sok műre ráüthető bélyeg volt akkoriban. Az okot abban kereshetjük, hogy a művészek az egy témán belül kiaknázható maximális allegorikus, didaktikus hatást akarták elérni. Ezért a kompozíciók gyakran zűrzavarosnak, áttkinthetetlennek tűnnek, okot, előzményt, következményt mind-mind egyszerre akarták bemutatni, s így hasonlóképpen a középkori ciklikus, kontinuáló ábrázolásokhoz, több rész-jelenetből tevődött össze egy-egy mű. Ezt példázza Orlai Petrich Soma és Marastoni József „Kun László udvara" című litográfiája 4

8 Az előttünk lejátszódó jelenet főszereplője középen ül, oszlopos, tornácos teremben, trónszékén. Fején korona, arcán élveteg mosoly. Jobb kezében serleg, baljával a főpapot tolja el, ki őt éppen megfeddi az ország ügyeinek elhanyagolásáért. A király önálló csoportot képez az őt mulattató két kun leánnyal. A főpap alakja külön magasodik ki a kompozíció tengelyében. A bal szélen, a király mögött másik csoport: udvari bolondja magyaráz két 53