Folia historica 10

Basics Beatrix: A magyar történelemábrázolás problémái (1848—1867)

udvaroncnak. A jobb oldalt ülő, elmélázó lantos elkülönül az eddigiektől. A háttérben, melyre a főpap mutat, égő várost látunk, és egy páncélos katonát, amint öreg, szakállas embert lökdös, vonszol. A különböző csoportok cselekvései által bemutatott eseményfűzér egy eszmét hivatott ábrázolni: a méltatlan uralkodója által romlásba döntött ország átvitt értelemben a jelenre vonatkoztatható jelképét. Az irodalmiasság tehát egyrészt azt jelentette, hogy a műveket „olvasni lehetett, minden részlet meghatározott jelentéssel bírt, mely allegóriává, jelképpé, eszménnyé állt össze. Mikor azonban ezek alkotórészeinek mennyisége oly mértékben megnövekedett, hogy az már gyakran a befogadást, a megértést tette lehetetlenné, a művész az írásos magyarázathoz folyamodott. Ez persze nemcsak arra adott alkalmat, hogy művét mintegy írásban is újraalkossa, hanem arra is, hogy azt indokolja, értékelje, eszméit propagálja. Az ilyen magyarázatok főképpen a grafika műfajában terjedtek el. Elszigetelt és kevéssé ismert jelenség e tekintetben gróf Pálffy Lipót tevékenysége. Egy sorozat rajzot készített a hatvanas években, melyek kivétel nélkül magyar történelmi jeleneteket ábrázolnak.

4

9 Egyik legjellemzőbb, és kétségtelenül legérdekesebb műve „A magyar történelem szimbolikus épülete" című kompozíciója.

5

0 A rajz magyarázatát önálló kötetben adta ki a szerző.

5

1 Bár a cím szimbolikus épületről beszél, a kompozíció az allegória műfajába tartozik. Hasonlóképpen, mint a vele rokon mű, Orlai Petrich Soma „Emese álma című litográfiája, a magyarság történelmének kiemelkedő eseményei, illetve személyiségei megjelenítése által összefűzött kompozícióban kívánta érzékeltetni a nemzet dicső múltjának, sőt jelenlegi nagyságának eszméjét. Orlai az álom-jelenetek szokásos megoldását választotta: a középpontban elhelyezett alvó nőalakot veszik körül időrendben a kiemelt események.

5

2 Pálffy Lipót egy tájba belehelyezett, fantasztikus, gotizáló, díszletszerű építmény-együttesbe rendezte el az egyes jeleneteket, s a tájháttérnek is a különböző tárgyakhoz kapcsolódó szerepe van.

5

3 Az építmény fiáiéin, tornyocskáin fülkéiben történelmünk kiemelkedő alakjainak szobrai állnak. A párkányokon és oromzati díszeken az uralkodók nevei pajzsokra írva, alattuk az uralkodásuk évei, nevezetes csatáik dátumai. Az épület maga szigorúan szimmetrikus, az egyes részeket lépcsősorok, erkélyek és folyosók kötik össze. Lent a mellvédre vésve a nagy magyar költők nevei; alattuk idézatt: „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után,) megfogyva bár de törve nem él nemzet a hazán — mintegy a mű mondanivalójának összefoglalásaként. A mellvédtől lépcsősor vezet az épület belseje felé, középen Széchenyi István Gasser-féle mellszobrával. Fölötte Rákóczi tekint ki a 54