Folia historica 9

Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.

E nagyszámú telepi elemi iskolás számára az iskolák teljes felépülése után 64 tanterem állott volna rendelkezésére, ha az állam gondoskodott volna a telep szükségletének megfelelően más iskolatípusokról is. A telepen ugyanis olyan magas volt az értelmi fogyatékosok száma — 3,2%

26

7 —, hogy 1921-től szükségessé vált a kisegítő iskola megszervezése. Ennek osztályait pedig az elemi iskolák helyiségeiből választották le.

26

8 Ugyanez a helyzet állt elő a polgári fiú- és a polgári leányiskola vonatkozásában is, így 1926-ra az elemi iskolák már csak 36 tanteremmel rendelkezhettek.

26

9 A Wekerle-telepről - helyi polgári iskola hiányában - 1916-ig Kispest polgári iskoláiba jártak át az elemi után is tanulni vágyó telepi diákok. Az 1916—17-es tanévben az anyaváros iskolái már nem tudták befogadni a nagy létszámú telepi jelentkezőt, így a telepre helyeztek át osztályokat, az ottani elemi iskolák tantermeinek rovására. Majd ezek az osztályok az 1918— 19-es tanévben leváltak az anyavárosi iskolától és önálló igazgatóságot kaptak.

27

0 Az így létrejött Kispest-Munkástelepi m. kir. Állami Polgári Fiúiskola évkönyvet indított, amelynek vissza-visszatérő témája az iskola épületének hiánya, az elégtelen és egészségtelen helyiségviszonyok. Az évkönyv évről évre ismertette azokat a memorandumokat is, amelyekkel a telep lakossága ostromolta a pénzügyi és a közoktatásügyi minisztériumokat az iskola épületének felépítése érdekében. Lucza János igazgató az iskola évkönyvének első számában arra kereste a választ: mi okozta azt, hogy a telep építési terveiből eleve kimaradt a polgári iskola gondolata is. S Lucza János cikkének sorai mögött meghúzódik a munkástelep-építők azon hibás szemléletének bírálata, amely szerint a munkásság szellemi igényei nem teszik szükségessé a magasabb iskolák létesítését. „A tervezők, midőn a munkástelep szép tervrajzát megkonstruálták, nem számoltak azzal, hogy az itt letelepülő munkáselemek az elemi iskolai képzettséget meghaladó kultúrigénye is lesz; nem számoltak azzal, hogy itten a szakképzett munkástömegek polgári iskolába is kívánják majd a gyermekeiket járatni, nem csak azért, mert ma már négy középiskolai előképzettség nélkül a jobb iparágba se veszik fel a tanulót, hanem azért is, mert a mai munkásság maga is törekszik arra, hogy az alapműveltségét emelje. Ezért tömegesen a polgári iskolát keresi fel."

271 A telepi polgári fiúiskolának az 1921-22-es tanévben 500 tanulója volt, tíz osztályra bontva. Ez a tíz osztály hét tanteremben tanult, s a hét teremből is kettő egészségtelen szuterén helyiség volt, egy pedig az iskola ún. orvosi szobája. A hiányokat fokozta, hogy az iskola nem rendelkezett torna.225