Folia historica 9
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) II.
teremmel, fürdővel, szertárral és kézimunkateremmel. Az 1922—23-as tanévben tovább romlott a helyzet, ugyanis a nagyszámú beiratkozó miatt két első osztályt kellett beindítani s ezeknek elhelyezésére már csak a IV. számú elemi iskola szuterén helyiségében volt lehetőség. 1922-től tehát a polgári fiúiskola két egymástól távol eső épületben, az ún. III. számú és IV. számú elemi iskola épületeiben volt kénytelen működni. Az ekkor benyújtott iskolaépületet kérő memorandumra Klebelsberg megértő, de csupán szavakban megnyilvánuló támogatást tanúsított, a pénzügyminiszter pedig egyértelműen elzárkózott: „Habár a Wekerle-telep kiépítése befejezés előtt áll, a pénzügyminisztérium nem lálja érettnek a helyzetet ana, hogy a polgári iskolák építését az állami költségvetésbe beállítsa." 272 Az Értesítő 1926-ban ugyanarról számolt be, hogy a pénzügyminiszter írásban tett Ígéretet arra, hogy az 1927-28-as állami költségvetésbe beállítják a telepi polgári iskolák építését, de az még 1928-ban is csak a kérvényezés stádiumában állott. 27 3 S hiába fogalmazta szigorúbban és követelőbben, egészségügyi és szociális érvekre építve memorandumát a Wekerle-telepi Társaskör, a várt hatás elmaradt, a telep csak a felszabadulás után kapott középiskolát: a Landler Jenő Gimnáziumot. Az 1928-as memorandumban megfogalmazott viszonyok nagyon sokat elárulnak a telep oktatási lehetőségeiről, a diákok egészségügyi helyzetéről. „Az itteni lakosok gyermekei már szociális okoknál fogva is vérszegények, betegesek, és mint ilyenek mégis kénytelenek jobb elhelyezés hiányában elégtelen iskola helyiségekben, kicsiny elemi iskolai padokban, sőt egészségtelen alagsori helyiségekben tanítási órákon részt venni, ami nem csak pedagógiai, hanem egészségügyi és szociális szempontból is alapos kifogás alá esik. Mert a polgári fiúiskolának 360 növendéke részére mindössze 7 tanterem áll rendelkezésére." 274 A rossz, nem kielégítő iskolai viszonyok alapján a tantestület 1931ben javasolta az iskolaorvosi intézmény bevezetését, vagy legalábbis az évenkénti orvosi ellenőrzést. Az első ilyen vizsgálatot csak az 1935—36-os tanévben végezték el, s akkor is csak két osztályban. A 199 megvizsgált első, iletve negyedik osztályos tanuló közül 1%-nak a tüdeje komoly elváltozást mutatott, 15%-a erős hajlamot mutatott a tüdőbajra, 20% gyengén tápláltnak minősült és több mint a felének szuvasak voltak a fogai. 27 5 Az iskola ez évi értesítőjében a cserkész csapatvezető „Ép testben ép lélek" címmel írott cikkében foglalkozott a tanulók szellemi és egészségügyi .226
