Folia historica 9

Cennerné Wilhelmb Gizella: „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben” illusztrációi és illusztrátorai

megfelelő hangsúlyozásával. A történeti és irodalmi jellegzetességeket az általános bevezető kötet és a fővárossal foglalkozó rész tárgyalta behatóbban. A különböző nagyobb városok ismertetésénél azok rövid története és műemlékei mellett kitértek a fellendülő kapitalizmus korának új ipari és közlekedési létesítményeire is. Ebből a szempontból a legtanulságosabb a Budapestről szóló kötet rajzainak vizsgálata.

12

3 A gazdag múltról az egykori Aquincum részletei, a budavári Mátyás-templom, a belvárosi-templom reneszánsz pastoforiuma, az egykori Grassalkovics-palota barokk kapuzata, Budán talált faragványos kövek, ülőfülkés kapualjak tanúskodnak.

1

2 Emellett megtalálhatjuk gépgyári munkacsarnokok, sörgyári malátaszérű, a Dunapartján épült elevátor és gépei, áramfejlesztőtelep, s az új hidak ábrázolását is

1

3 (1. kép). A nyersanyagban gazdagabb, ezért erősebben iparosodó tájegységek már tekintélyes múltra visszatekintő, vagy újabban alapított ipari üzemeit — így a zólyombrézói, salgótaijáni, diósgyőri (2. kép), nyustyalikéri és az aninai vasgyárat, a nagyszlabosi papírgyárat, a perecsenyi vegyiüzemet és a zayugróci üveggyárat is bemutatják a kötetek lapjain.

1

4 Az ekkor modernizálódó közlekedés létesítményei sem hiányozhatnak a fametszetes illusztrációk közül

1

5 (3. kép). A korszak néprajztudományának szellemében a mű népéletképei a parasztság díszes ünnepi viselete, különleges alkalmakkor élő szokásai felé fordultak,

1

6 s csak elvétve érintették a mindennapok nehéz paraszti munkáját s annak hőseit. Igaz, hogy ezek között a rajzok között nem kisebb mester, mint Munkácsy monumentális marosmenti munkását, s a Munkácsytanítvány Pataky László kubikusokat ábrázoló illusztrációját tarthatjuk számon

1

7 (4. kép). Pataky László keze alól került ki egy, az agrárszervezkedések kezdeteire utaló ábrázolás is, egy alföldi Kossuth-párti népkör képével

1

8 (5. kép). Az olvasgató, beszélgető parasztok csoportja a föld népét más oldalról, a művelődés igénye felől mutatja be, mint a szokványos népéletképek. A kötetekben helyenként különleges figyelmet szentelnek a nép körében akkor élő háziipari gyakorlatnak

1

9 (6. kép). A korszak új otthonba költözött, vagy belülről újjáalakított közművelődési és felsőoktatási intézményeinek is kellő teret szentelnek a műben.

20 Az 1884-es ötvösmű-, valamint az 1886-os Országos Kiállítás nyomában és a Milleneumra készülve fellendült a régészeti és iparművészeti kutatás, ennek is megvannak a sorozaton belüli képes emlékei.

2

1 A kifejezetten történeti viszszapillantás-jellegű fejezetek nagyrészben portré-illusztrációi általában egykorú metszetek nyomán készültek, azonban előfordul, akárcsak a XIX. századi hasonló természetű anyagnál is, az előkép céljára történő újrarajzoltatás.

2

2 En.61