Folia historica 9
Cennerné Wilhelmb Gizella: „Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben” illusztrációi és illusztrátorai
megvan azonban az 1902. május 10-én hivatalosan átvett rajzok pontos jegyzéke, s a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztálya és a Történelmi Képcsarnok közötti részletes felosztás. 6 Az eló'bbi gyűjtemény 518, az utóbbi 1113 darabot kapott. A Magyar Nemzeti Galéria alapítása után a Szépművészeti Múzeumnak jutott rajzok jelenleg a Galéria állagában vannak, míg a Történelmi Képcsarnoknak a Szépművészeti Múzeumból történt kiválásával az anyag nagyobbik része a Magyar Nemzeti Múzeumba került. 1903-ban az Iparművészeti Múzeumnak adtak át 148 rajzot. 7 A Magyar Nemzeti Múzeumba került darabok közül 45 viselet-, és népéletkép-rajzot átvett a Néprajzi Múzeum Adattára. 8 A Történelmi Képcsarnok idevonatkozó anyaga azonban gyarapodott is, Háry Gyula 1903-ban előkészítő, helyszínen rajzolt ceruzavázlataiból 69-et adott el, az 1930-as években Dörre Tivadar hagyatékából 31 db vázlatkönyvet vásárolt a Képcsarnok, melyek bőségesen tartalmaznak az illusztrációkhoz készített előzményeket. 9 Csak következtetés útján deríthető fel az illusztrációk nyomására szolgáló faducok múzeumba-kerülésének útja. Feltehetőleg a rajzokkal egyidőben, vagy kevéssel később kerültek el a nyomdából, talán az elveszett irat erre vonatkozólag is tartalmazott valamit. Az egyes darabokat takaró papír-csomagoláson látható lajstromozás eredeti jegyzéke elveszett, az 1634 darabot magában foglaló gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumból a Nemzeti Galériába, majd az intézmény Várba költözése alkalmából, tekintettel arra, hogy a rajzanyag legnagyobb hányadát a Nemzeti Múzeumban őrzik, a Történelmi Képcsarnokba került. 1 0 Itt az ömlesztett darabok kötetenkénti szétválasztását, meghatározását és leltározását 1981-ben fejezzük be. Tekintettel arra, hogy a sorozat magyarországi illusztrációs anyaga iránt eddig nem mutatkozott tudományos érdeklődés, a leltározás munkája pedig lehetőséget adott az elsődleges összefoglalásra, ezért tanulmányunkban megkíséreljük az illusztrációs tárgyválasztás alapelveinek, a művészek körének és stiláris jellegzetességeinek felvázolását. A 21 kötetes teljes magyar sorozatból 8 kötet mutatja be a kor Magyarországát, ideértve a vele akkor perszonálunióban levő horvát-szlavon területeket is. Tanulmányunkban a századvégi Magyarországot bemutató képeket vesszük vizsgálat alá, a társországok anyagának figyelmen kívül hagyásával. 1 1 A kötetek földrajzi és egyéb tematikus fejezetekbe fogott egyes szövegrészeit az adott területi egység legjobb ismerői írták. A sorozat célkitűzése szerint az országrészek leírás-, és képbeli ismertetésénél elsődleges szempont volt a részletes és pontos, földrajzi és etnográfiai ismertetés, a természeti jelenségek kiemelése mellett a reájuk alapozott gazdasági tevékenység 60
