Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
hez csatolás igényeinek. Ez a kimondottan városias jelleg nem valósult meg, mint látni fogjuk, a két város között - Budapest és Kispest - egy kevéssel több, mint egy falusias jellegű település épült fel. S ez is a maga ellentmondásaival, mert bizonyos középületeiben, vízellátásában és csatornázottságában felszereltebb volt, mint bármely vidéki település. A Wekerle-telep sem város, sem falu jellege abból az alapvető problémából eredt, hogy közigazgatási hovatartozása nem rendeződött, egészen Nagy-Budapest létrejöttéig. Politikai játékszerré vált a lakótelep az állam, Kispest és Budapest kezében. Mint állami tulajdon, Kispest közigazgatási körzetébe tartozott 1950-ig. Budapesthez csatolásának korábban gyakorlati realitása nem is volt, objektív akadályként jelentkezett ugyanis a háború és az azt követő tőkehiány. A telep infrastruktúráját tehát az jellemzi, hogy az egyes tervezett létesítmények egyáltalán nem valósultak meg, mások időben nagyon eltolódtak, nem az eredeti minőségben és mennyiségben valósultak meg. A Wekerle-telep építési terveiben szerepelt úthálózatának kiépítése, és olyan formában, hogy az biztosítsa az anyavárossal, Kispesttel való kapcsolatot és a főváros vérkeringésébe való csatlakozást. Mivel a telep eredendően a budapesti gyárakban, üzemekben dolgozó munkások számára épült, a tervezők nem feledkeztek meg a fővárosba utazó munkások közlekedését biztosító villamosjáratok beállításáról sem. A közművesítési tervekben szerepelt a telep csatornázása, vízzel való ellátása és a villanyvilágítás bevezetése is. Az üzlethálózat kiépítését kiskereskedők magánvállalkozásaival kívánták megoldani, ezért olyan lakások is épültek a telepen, amelyekhez üzlethelyiség is tartozott, de ezeken kívül a tervekben szerepelt a hatósági piac kiépítése és egy szövetkezeti áruraktár is. Orvosi rendelők, kórház, gyógyszertár, posta, iskolák, óvodák, főszolgabírói hivatal, rendőrlaktanya és két templom tervei is elkészültek. De a tervek ígértek még munkáskaszinót, tornacsarnokot, népfürdőt és szegényszállót is. A munkástelep úthálózatának és általános szabályozásának terveit a Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki, 10 6 amelynek elnöke 1908 és 1910 között Wekerle Sándor miniszterelnök volt. A teleppel kapcsolatos tárgyalásokba a Közmunkák Tanácsa bevonta a Pénzügyminisztérium képviselői mellett mint érdekelt feleket a fővárost, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét, valamint Kispest tanácsát. Már 1908-ban megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek a telep főközlekedési útjainak kiépítését készítették elő. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa által elkészített tervek 10 7 három főút kiépítését dolgozták ki: 1. A fővárosi Gyáli útnak a Kispest és Erzsébetfalva határán elvonuló Nagykőrösi út felhasználásával, a munkástelep mentén, 36 m szélességben fő153
