Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
közlekedési útvonal gyanánt való meghosszabbítását azzal a célzattal, hogy ez az út később továbbfejlesztve, Péteri községig vezessen. 2. A főváros és Kispest határán az Üllői út és Gyáli út között 8 öl széles határút létesítését oly módon, hogy az út szélességének felét Kispest határából szakítják ki. 3. Az Üllői útból kiágazó 12 öl széles útnak a kispesti Sárkány utca felhasználásával való folytatását. 10 8 A Gyáli út kiszélesítése és Péteri községig való meghosszabbítása évekig elhúzódott, ugyanis Kispest a terv módosítását kérte már 1908-ban. Mégpedig olyan érvvel, hogy a tervezett út Kispest területén temetőt bolygatna meg, további szakaszán pedig olyan parcellázott területeket érintene, amelyeken az építkezések már beindultak. 10 9 Kispesten túl is problémát jelentett az út kiszélesítése, mivel a Gyáli út Kispest és Erzsébet, illetve Kispest és Soroksárhoz tartozó Péteri puszta között határútként húzódott, de teljes szélességében Erzsébethez és Soroksárhoz tartozott és a szélessége csak 14—19 m között volt, így további szélesítése Erzsébet és Soroksár területén csak a meglevő házak kisajátításával vált volna lehetségessé. 11 0 Ezekből a nehézségekből adódóan még 1915-ben is napirenden volt a Gyáli út, illetve a Nagykőrösi út kérdése. A telep belső közlekedését biztosító út- és utcahálózatát a telep szabályozásával, rendezésével foglalkozó fejezetben ismertettük. A Wekerle-telep útjai és utcái Kispest úthálózatához idomultak, illetve azokba torkolltak. Az utak építése, fásítása a lakótelep építésével párhuzamosan haladtak, de azoknak karbantartása a telep felépülése után egészen a harmincas évekig nem törtönt meg, így a lakók panaszainak nagy része kapcsolatban állt a telep rossz útjaival. A telep építésének első éveiben elkészültek a lakótelep villamosközlekedésének tervei is. A Wekerle-telep fekvéséből adódóan, villamosközlekedésének témájában is érdekeltté vált a főváros és a vármegye egyaránt. A Kereskedelemügyi Minisztériumban 1910 novemberében tartott értekezleten a már említett hatóságokon kívül a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is részt vett. Az értekezlet célja a már elkészített villamosvonal tervek elbírálása, illetve a legmegfelelőbb tervezet kiválasztása, valamint a további intézkedések beindítása volt. 11 1 Az ekkor elfogadott tervek szerint a munkástelep közlekedését úgy kívánták megoldani, hogy összeköttetést építenek ki a Szentlőrinci Helyiérdekű Vasúttal és az erzsébetfalvai villamosvasúti hálózattal. Ezen kívül elhatározták a Hungária körúti villamosvonal meghosszabbítását a Kőbányai útig. 11 2 154