Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
nek a vállalati építési akciókat, mondván, hogy a munkások bizalmatlanságából eredően ezek a lakások gyakran üresek maradnak. A munkás ugyanis, s főként a szervezett tömegek, távol tartják magukat minden olyan ,jóléti intézmény"-től, amely gazdasági, politikai és mozgalmi kötöttséget jelenthet számára. ,A munkás azt állítja, hogy a munkaadó a maga önérdekét szolgálja velük, ha egyenesen nyereségre nem is számít, célja csak az, hogy a maga munkásait az ily lakás űtján oly szorosan kösse vállalatához, hogy a munkás rendelkezési szabadsága saját munkaereje felett, melyet neki a szabad bérszerződés elvileg biztosít, megszűnjék, s ennél fogva általános szakmabeli mozgalmak alkalmával ne tudjon külső szaktársaival együttműködni." 5 2 Mint már erről szóltunk, a munkaadók ilyen érdekét és törekvését még a munkáslakás-kérdés megoldásával foglalkozók köre sem vette rossz néven, sőt érthető és elfogadható tőkés szempontnak tartották. A tőkés vállalkozók munkásházak építésére való törvény általi kötelezését elvetették, helyette a Peters cég Elberfelden és Nevigesben megvalósított példája nyomán, valamint angol, francia, német mintára munkásotthon szövetkezetek, lakásépítő egyesületek, emberbaráti alapítványok és szakszervezeti építő- és takarékszövetkezetek ilyen irányú tevékenységét indítványozták. 5 3 Magyarországon és Budapesten néhány elszigetelt és kísérleti jellegű intézményen kívül nem volt szerve a kis- és munkáslakás-építkezéseknek, sőt a lakáselosztás intézményesítése sem volt még megoldott. 5 4 A század első évtizedében került csak napirendre a budapesti lakásügyi hivatal felállítása is. Bárczy István polgármester ebből az alkalomból küldte Ferenczi Imrét európai tanulmányútra Ausztriába, Németországba, Franciaországba, Angliába, Svájcba és Olaszországba. Európa valamennyi ipari nagyvárosában — fejlődésük hasonló periódusában — jelentkezett a lakáskérdés problémája, de a lakások zsúfoltságában, a bérleti díjak magasságában a budapesti helyzet aránytalanul súlyosabb volt. A budapesti munkások lakáskörülményei esetleg Róma munkásainak helyzetéhez hasonlítható a századforduló idején. A jelenség összefüggésben áll persze Nyugat-Európa és Magyarország történelmi fejlődésének eltolódásával. Nyugaton a korábban jelentkező iparosodás következményei korábban voltak kényszerítő hatással az állami és községi lakáspolitikára. így a XX. század első évtizedére az ottani, már első megoldási kísérletek utáni lakáshelyzet Bu137
