Folia historica 8
Körmöczi Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle” állami munkáslakótelep (1908 -1945) 1
kedvezőtlenebb volt, mint az osztrák és német városok hasonló népességéé. A századforduló éveiben Budapest életéhez már szervesen kapcsolódtak a kapitalista fejlődés során létrejövő peremvárosok, községek is. Különösen fontosak a lakáskérdés vonatkozásában, hiszen ezeknek a településeknek a létrejötte, benépesülése Budapest kapitalista nagyvárossá duzzadásának volt a következménye. Munkás- és tisztviselő települések voltak ezek. A lakáshiány vagy egyéb anyagi nehézségek, esetleg társadalmi okok miatt a fővárosból kiszorult népesség telepedett itt meg, vagy a vidékről újonnan felvándorlók húzódtak ide, az ipari munkaalkalmat nyújtó főváros tövébe. A Pest-vidék új települései kiáramlási lehetőséget jelentettek a zsúfolt, telített, drága város legnehezebb lakás- és anyagi lehetőségek között élő rétegei számára. Az új települések általában jóval olcsóbb megélhetési viszonyokkal kecsegtettek; itt lényegesen megkönnyítették a letelepedés feltételeit az alacsonyabb telekárak s a még nem városi szintű, enyhébb építési szabályrendeletek. A vidékről feláramló munkástömegek számára ezen kívül vonzerőt jelentett a peremkerületek átmeneti jellege a falu és a város között. Nem követelte meg az új munkástömegektől még idegen nagyvárosi életmódot, az itt kínált életkörülmények még közelebb álltak a vidéki mentalitáshoz. A peremterületek benépesülését az 1880-as évek végétől tovább serkentette az a tény, hogy a helyiérdekű vasútak indulásával (1888) közvetlen kapcsolatba kerültek a fővárossal, mintegy bekapcsolódtak annak vérkeringésébe. Ez tette lehetővé, hogy a főváros iparában foglalkoztatottak jelentős százaléka peremterületeken telepedett meg. A századforduló éveiben a környék településeinek népessége 50 %-os arányban a budapesti iparban helyezkedett el. 3 1 Az 1880-as és az 1900-as évek között a peremterületek népességszaporulata nemcsak vetekedett a budapesti szaporulattal, de arányaiban meg is haladta azt. Illusztrálja ezt a legintenzívebben fejlődő települések népességének számszerű alakulása: Település Népesség 1869-ben Népesség 1900-ban Újpest 6 722 41 858 Rákospalota 3 458 11 744 Rákoscsaba 1 480 3 010 Kispest - 9 804 Pesterzsébet 223 4 568 Budafok 3 844 7 273 3 2 130
