Folia historica 7
Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban
fel-emelte a malom-követ. Egy egész hordó bort egyedül felemelt; Jeles hamar futó vala. Látván az Magyar Balázs az ő emberségét és nagy vitéz voltát, az önnön leányát adá néki feleségül. Jeles emberek valának akkoron Mátyás Király seregébe és ezek által tselekedi vala Mátyás Király akkoron alig huszon-hét esztendős lévén, ama nagy,jeles, és híres dolgokat." 2 1 Különösen sikerültnek mondható a kenyérmezei ütközet leírása. Tartalmilag nincs nagy eltérés Temesvári krónikájától, de az események gyors pörgetésével, fordulataival, irodalmi stílusává], néphagyományi elemek bedolgozásával a Kinizsi „kultusz" megteremtésében nem kis szerepet játszott. A csatát követő lakoma bemutatása nemcsak Kinizsi erejének kihangsúlyozása szempontjából érdemel figyelmet. Ugyanis minden „tsudálata" mellett érezni benne az erőszaknak és kegyetlenségnek elítélését. „És mikoron minden vitéz ott toborzót járna, inték a vitézek Kinizsi Pált is, hogy ő is meg-mutatná az Ő diadalmas vígasságát. Fel-szökellék ezokáért, és ott hátára tevé a jobb kezét, és fogaival felharapá a földről egy nagy Töröknek holt testét, és azt szájában hordozván sokáig ott tántzola véle az Hősek között, mellyet erősen tsudálnak, vala-mint az Hősek mondván: Herkulesnek is elég gondja volna ezt mívelni." 2 2 Heltai Krónikájának ismerete világossá teszi, hogy miért állították be Kinizsit már a XV. századi Magyarországon „hérosznak". E kifejezést nem lehet azonban egyszerűen a hős szóval azonosítani, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, hogy az antik görög gondolkodásban eredeti értelme szerint félistent jelentett"...aki harci erényeinél fogva túlemelkedik az emberi méretek határain." 2 3 Természetesen ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a Kinizsi mondaanyag kiszínezése, csudás elemekkel való felruházása és a túlzott mértékben beállított fantasztikus erő, Heltai, vagy a Krónikások tevékenységének eredménye lenne. A krónikák csak alapját képezik a Kinizsi-mondáknak — ugyanúgy, mint ahogy Bonfini alapját képezte a krónikáknak, de nem végleges és a történelem folyamán nem megmerevedett tartalommal rendelkeznek. A keretet azonban biztosítják és idős mesemondóink évszázadokon keresztül többé-kevésbé ezen az adott határidőn belül mozognak. A tudományos kutatás ma már bebizonyította, hogy a népszerű mesékben és történeti mondákban „... az ember lappangó egyéni és szociális vágyai törnek a felszínre és kapnak maradandó formát... a paraszti mesék világát a csudák alakulását minden bizonnyal erősen befolyásolja az elnyomott nehéz sorban élő nép magasabbra vágyakozása, s e vágynak alig akadt régebben más csitítója, mint a mese szép káprázataival." 2 4 Természetesen az egyéni 72
