Folia historica 7
Temesváry Ferenc: Kinizsi Pál a hagyományokban és az irodalom egyes műfajaiban
Az jó Kinizsi Pál nagy szép seregekkel Erdélybe beére alföldi hősekkel; Mihelyen meglátá, hogy az ellenséggel Jó Báthori István vína merészséggel: Jézust kiáltata, törökre indula, Oly nagy sebességgel reájok rohana; Hátul törökeket kegyetlenül vágja, Számtalan törökeket gyorsan lehullata. Török őmagában már elhitte vala, Hogy a magyarokat ő ott mind levágja És az győzedelem őnála maradna, De mihelyen hától Kinizsi Pált látá: Alibék azontól ott megröttent vala, Mert jó vitézségét Pálnak tudja vala; Ottan töröknek serege megbomla És az ő sok számok küssebedik vala. A Kinizsi Pál vala itt szintén ollyan, Mint sívó, ordító, kegyetlen oroszlán, Valahová téről: hátat ad a pogán; Két éles tőr vala néki az oldalán. Igen serény vala ő minden dolgában, Telhetetlen pogán vér ontásban Oly nagy rikoltással ő vala az hadban, Hogy megröttenének pogánok táborban. Ezeket versekben aki berendélte, Temesvári István deák az ő neve, Hogy Telegden laknék schola-mesterségben Ezerötszázhatvankilenc esztendőben." A Kinizsi mondák továbbélését nagy mértékben elősegítette Heltai Gáspár 1570 körül írt Krónikája. A Kiindulás ugyan itt is Bonfini, de az „együgyű" népnek átírt mondavilág eleven képekkel gazdagodik. „Kinizsi Pál egy paraszt ember fia vala és malomból jöve-ki szolgálatra. Szolgálata pedig először az Magyar Balásnak hadnagysága alatt. Szép Herkules termetű ember vala, jó eszű és felette nagy erejű. A malomba egyedül 71
