Folia historica 7
Rosonczy Ildikó: Adalékok Lenkey huszárszázadának hazatéréséhez
7. Urbán Aladár mái idézett 197l-es tanulmányában részletesen foglalkozik a kormánynak a magyar katonaság hazahozatalára irányuló kísérleteivel, külön kitérve arra is, hogy az Itáliában szolgáló ezredek ügyét Batthyányék miért nem érinthet' ték. Lásd még Rédvay /., i.m. 31-46. 8. Augusztus végén már csak a Sándor huszárok Grazban visszamaradt ezredesi osztálya tért haza. Rédvay /., i.m. 42. 9. Mészáros Lázárról ismeretes, hogy járatta a lapot, és a Lenkey századának szökésével foglalkozó Pesti Hírlapban megjelent tudósítás szerint: „A mi márciusi napjaink folytában e vitézek valahogy a Pesti Hírlap számaihoz jutottak. Itt olvasták a dolog jelen helyzetét." Pesti Hírlap. 1848. jún. 8. (77.) 525. A század szökéséről a Honvéd című lapban közölt visszaemlékezés szintén említi a sajtó szerepét: Lenkey „századja néhány tagjait arra méltatta, hogy előttük az újságokból az év nagy eseményeit olykor olvasgatta és magyarázgatta, mely élvezetben magam is, mint vele többször érintkezésben levő altiszt, csaknem mindennap részesültem; a felolvasások után a lóétetés és tisztítás alkalmával, a mennyi csak emlékünkben megmaradt, közvitéz bajtársinkkal tudattuk az újságokat." Honvéd. 1869. 232. 10. Az idegenben állomásozó gyalogságnál szintén felvetődött a hazatérés követelése, de a csapatos szökést a fegyvernemből adódó korlátozott lehetőségeik miatt nem vállalhatták. 11. A magyarországi hatóságok és a közvélemény reagálásának vizsgálata külön feldolgozás témája. 12. Az említett Rédvay tanulmányon kívül a század hazatérésének és itthoni fogadtatásának körülményeivel foglalkozik: Urbán Aladár, Lenkey százada. Élet és Tudomány (1962. lO.sz.) 291-295. Benkő Samu, História és vers. In. Benkő Samu, Sorsformáló értelem. Művelődéstörténeti dolgozatok. (Bukarest 1971.) 279-294. Kovássy Zoltán, Újabb adatok Lenkey János hazatéréséről. Honismeret. 1978/2. 38-42. 13. Gierowski, Józef Andrzej, História Polski. 1505-1864. (Warszawa 1978.) 354359. Kieniewicz, Stefan, História Polski. 1795-1918. (Warszawa 1975.) 186-192. 14. A jobbágyterhek megváltását a lengyel liberálisok azonban a földesurak önkéritességétől várták, s üyen értelemben tettek felhívást a jobbágytartók felé, amely szinte eredménytelen maradt. A parasztmozgalmak megelőzése céljából, de főként azért, hogy a nemesség és jobbágyság lehetséges egységét megakadályozza, április 22-én gr.Stadion, Galícia helytartója (a későbbi belügyminiszter) maga hirdette ki a jobbágyi szolgáltatások eltörlését és kilátásba helyezte a földesurak jövőbeni állami kárpótlását. A helytartó lépését az udvar utólag hagyta jóvá. így a lengyel nemesség nemzeti mozgalma határozatlan jobbágypolitikája miatt ismét kudarcra lett ítélve. Gierowski, J.A., i.m. 355-56. 155