Folia historica 6

Cennerné Wilhelmb Gizella: Théodore Valério Magyarországon

jelzésekre szorítkozott. A ceruzavázlatoknál egyedül a kézzel írott tartalomjegyzékre, illetőleg a vízfestményekkel és rézkarcokkal való összevetésre vagyunk utalva. 1851-ben Valério a pozsonykörnyéki vidéket érintve jutott el Pest-, és Szolnok megyébe, majd Csongrádon keresztül Bánátba és Erdélybe. A szignatúrák figyelembevételével a következő útvonalat tudjuk meghatározni: Pozsony környéke,

1

5 Nagyszombat,

1

6 Kiskunfélegyháza,

1 7 Jászberény,

18 Tiszabő

1

9, Csongrád,

2

0 Arad,

2

1 Lippa,

2

2 Sistarovecz,

2

3 Lúgos.

2

4 Még több helységnév fordul elő az 1852-ben készült akvarelleken: a komárommegyei Szakállas,

2

5 Árva,

2

6 a nógrádmegyei Bodony,

2

7 Aszód,

28 a pestmegyei Rékás,

2

9 Újszász,

3

0 Szolnok megye több helységét járta be újra a mester, mert szerinte a szolnoki Tisza-hídon áthaladva kezdődik az a csodás, festői témákban gazdag vidék, aminőt a nyugatról ideérkező művész másutt nem találhat. Fegyvernek-puszta,

3

1 Jászárokszállás,

3 2 Jászberény,

3 3 Jászladány,

3

4 Mezőtúr,

3

5 Szolnok,

3

6 jelzik Valério állomásait. Ismét meglátogatja Csongrádot,

3

7 azután Szegedet,

3

8 Kőrösladányt.

3

9 Ebben az évben kerül el Heves megyébe is. Az Erdőkövesden megmintázott parasztfej után készült a rézkarc-sorozat erdőkövesdi kerülőt ábrázoló lapja.

4

0 Kápolna községből egy fejtanulmánya

4

1 Párádról több figurája maradt fenn.

42 Váraszó az utolsó magyarországi helynév, mely a vízfestmények szignatúráján szerepel 4 3 Az akvarellek pontos helymegjelölésével szemben a ceruzarajzok tartalomjegyzéke meglehetősen szűkszavú megjelöléseket használ. Általában csupán az Alföldön élő és a hegyek között lakó népesség között tesz megkülönböztetést. Néhány helymegjelöléssel azonban találkozhatunk, így az 185l-es itt-tartózkodás alatt készülhetett az a két ceruzavázlat, mely a bánáti magyar paraszt címet viseli.

4

4 A jászsági modellek közül viszontláthatjuk az árokszállási asszony vízfestményben és rézkarcban egyaránt meglevő alakját,

4 5 s egy fiatal pásztort, aki szintén szerepel mind a vízfestmények, mind a rézkarcok között.

4

6 Bodonyból szűrös paraszt ceruzavázlata maradt fenn,

4 7 Eger környékéről inges-gátyás falusi emberé.

48 Ugyancsak Hevest mutatja be a gyűjtemény végén található két falukép, az erdőkövesdi boronaház és Váraszó látképe.

4

9 Szintén a faluképek közé tartozik, de keletkezési éve egyelőre bizonytalan, a komárommegyei Csicsó község részlete.

5

0 Meghatározhatatlan a készülési ideje annak az egészalakos portrénak is, mely egy gömörmegyei parasztot ábrázol s a modell teljes nevét is megadja.

5

1 Feltehetőleg 1852-ben rajzolta a rézkarc-sorozat mátravidéki csikóst ábrázoló lapjának vázlatát,

5 2 mert ekkor járta be ezt a vidéket. 55