Folia historica 6
Patay Pál: A Magyar Nemzeti Múzeum haranggyűjteménye II.
meghaladó harang öntésére vállalkozott (igaz, van hibás öntésből eredő barázda a palást felszínén). A felirat betűi és azok elrendezése azonban kissé kezdetleges. Az 1622. évi feledi harang primitív, folyóírásos betűi alapján semmi esetre sem lehetett állandó műhellyel, felszereléssel (betűsablonokkal) rendelkező, tanult mester műve. Készítője talán Mihál, akinek a neve kibetűzhető a feliratból. Neidel, Johannes. Ismert harangöntő dinasztia tagja. Egy Paul Neidl-nek az 1561 —1578 közötti években öntött ágyúiról 4 8 és egy 1575. évi harangjáról 4 9 tudunk, de ezeken nincs feltüntetve műhelyének helye. J. Spiritza epeijesi mesterként ír róla, 5 0 bár 1568-ban Kassán emlékeznek meg Neydel ágyúöntőről. 5 1 Valószínűleg ennek leszármazottja az a Paulus Neidel, aki a XVII. század elején Erdélyben tűnik fel, de egy 1608. évi harangján (Hosszúszó) EPPERIENCIS-nek nevezi meg magát. 5 2 Valószínűleg Brassóban volt a műhelye, mivel egy harangján (Garat 1638) 5 3 a neve utáni С betű feltehetőleg CORONENSIS-t jelenthet. Mivel a kérdéses névvel ellátott harangok nagy időközből - 1604 és 1643 közöttről ismeretesek, 5 4 lehetséges, hogy két nemzedék azonos nevű mesterét fedi e név. Ennek (ezek egyikének) testvére vagy fia lehetett a kőhalmi és erzsébetvárosi harang öntője, Johannes Neidel, akinek Brassóban öntött harangjai 1627 és 1643 közötti évekből ismeretesek? 5A kőhalmi harang öntője szakmáját értő mester volt; e műve feltétlenül jó alkotás. Wierd, Georgius. A klagenfurti születésű mester J. Spiritza szerint 1628 és 1662 között dolgozott Epeijesen, ahol 1640 március 1-én nyert polgárjogot. 5 6 (1657 utáni harangját nem ismeijük; elképzelhető, hogy műhelyét ekkor átadta Ulrichnak — lásd alább). Ez alatt az idő alatt igen sok harangot öntött. Kétségtelenül kiváló mester volt, aki nemcsak szép, hanem időtálló harangokat készített, hiszen közülük sok van még napjainkban is használatban. Nagy hírre tett szert, többek között 1634-ben I. Rákóczi György is vele akart egy 50 mázsás ágyút öntetni Sárospatakon. 5 7 Harangjai széltében elterjedtek az ország északkeleti részén, de eljutottak nemcsak az Alföld közepére, mélyen be a török által megszállt vidékre (Besenyszög, Csongrád, Kiskunhalas), 5 8 hanem még a Székelyföldre is ; 5 9 Wierd jól felszerelt műhellyel rendelkezett; díszítései is kiváló formakészítőre vallanak. Némelyek ugyan sűrűn alkalmazott sablonok, 6 0 de alkalmi megrendelő számára is igen szépen kivitelezettekről tudott gondoskodni, mint amiről a dobrai harang Prépostvári címere tanúskodik. E harang igazi mestermű. 44
