Folia historica 6

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéhez II.

194 195 196 197. 198. 199 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 186 1887 októberében a bécsi miniszteri értekezleten, ahol Taafe, Dunajevszki, Welserheimb, Tisza, Fejérváry az ismétló'fegyverek anyagi kihatásairól vitatkoztak. Kit terhel a honvédség felszerelése anyagilag. KL 2 (1887) 322. OKN 15 (1890) 1 18. Uo. 125. OKN 15 (1887) 23. Uo. 36. ígéret részéró'l is bó'ségesen elhangzott. Hivatkozott is arra, hogy 1887. február 19-én kiadott utasításában, amelyet Horvátország és Magyarország Kereskedelmi Kamaráihoz küldött elrendelte: „. . . a kisipart lehető legnagyobb mérvben akarom részesíteni." OKN 15 (1887) 43. A magyar fegyvergyár. KL 5 (1890) 25 1. A magyar fegyvergyár. Uo. 372. A magyar fegyvergyár. Uo. 303. A magyar fegyvergyár sorsa. Uo. 317. A magyar fegyvergyár újjáalakítása. Magyar Nemzetgazda 7 (1890) 420. Vö. A magyar fegyvergyár. KL 6 (1891) 67. Alapítója a Magyar Általános Hitelbank. 1935-ben egyesül a Magyar Fém- és Lámpaárugyárral Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár RT. címen. Kenéz Béla, Ipari öntudatunk ébresztői és munkálói. (Bp. 1943) 253-254. A honvédségi ismétlőfegyverek megrendelése. KL 6 (1891) 78. Magyar fegyvergyár. Uo. 106. A füstnélküli lőpor gyártása. Uo. 117. A magyar fegyvergyár sikere. Uo. 268. A magyar fegyvergyár. Uo: 331. Cím nélkül. Magyar Pénzügy 16 (1896) 7. Vö. Matlekovits Sándor, Az 1896 évi ezredéves kiállítás eredménye 5 (Bp. 1898) 792. A gyár 40-50 féle szerszámgépet gyártott. Egyik kiemelkedő szerszámuk a kúpgyalu volt. Szőke Béla, Egy régi kép a magyar szerszámgépről. Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei 28 (Bp. 1961)471-473.