Folia historica 4

Vona Anikó: Olasz korsós minta egy magyar úrihímzésen

san vázákból kinövő csokrok díszítik, egész felületét pedig X alakban keresz­teződő hullámos indák borítják és osztják mezőkre. Arany és selyem hímzés­sel, gránát és igazgyöngy díszítéssel készült, valószínűleg a XVI. századból származik (mezőkre osztottság — késő gótika). 2 8 A hímzések formaképzésében jelentős szerepet kap a technika, az öltésfajták megválasztása is. A használt öltéstípusok nagyon változatosak, a források említenek magyar, olasz, spanyol, török, kazul vagy perzsahímzést, árnyékvarrást. 2 9 Az egyik legjellemzőbb öltésfajta az egyszerű laposöltés és ennek variációi. A laposöltés a keresztöltéssel együtt szőttes eredetű. Az egyszerű keresztöltéses technikát úrihímzéseken ritkán alkalmazták, inkább bonyolul­tabb változatait használták fel, elsősorban felületkitöltésre (pl. margitöltés). A laposöltés használata az anyagba beleszőtt mintával szemben lehetővé tette a díszítmények szabadabb, hajlékonyabb vonalvezetését, természetszerűbbé válását. Mivel hímzésünk a laposöltés különböző változataival és margitöltés­sel varrott, elsősorban ezeket az öltésfajtákat vizsgáljuk. Az egyszerű laposöltés (7. kép) kialakításánál a tűvel felszúrtak az anyag színére és egy távolabbi ponton leöltöttek a visszájára. A felszínen ke­letkezett öltés az egyszerű laposöltés. Főleg felületek kitöltésére alkalmazták. A szorosan egymás mellé helyezett öltések között nem látszik ki az alapanyag, a hímzés színe és visszája egyforma. Hamis (egyszerű) laposöltésnél forduláskor a tűvel mindig csupán egy-két fonalat vettek fel az anyagból, így a fonál csak az anyag színén fe­küdt. A hímzés színe és visszája nem egyforma. Ferde laposöltés képzésénél az egyszerű laposöltés a sorképzés irá­nyára ferdén fekszik. Kisebb öltésekkel szorosan egymás mellé varrt sorokban felület-kitöltésre használták. A hímzés színe és visszája egyforma. Hamis ferde laposöltés alkalmazásánál a hímzés szín- és fonákoldala különböző. Felületkitöltésen kívül a felsorolt laposöltésfajtákkal vonalakat, szé­lesebb sorokat is hímeztek, vagy az öltésirány váltogatásával a felületet moz­galmasabbá tették. A törökhímzést vagy törökös öltést nagy felületek kitöltésére alkal­mazták. Kialakításakor egy soron oda-vissza haladva előöltéseket varrtak, visszahaladásnál kitöltve a hézagokat is. Az eltolt laposöltésekkel sorokban kivarrt felület bordázott szövetéhez hasonló, a hímzés színe és visszája egy­forma. Nevezik eltolt laposöltésnek, dél-magyarországi laposhímzésnek vagy bíborvégöltésnek is. 3 0 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom