Folia historica 4

Vona Anikó: Olasz korsós minta egy magyar úrihímzésen

Váltogatott laposöltést a törökös öltésből képeztek oly módon, hogy egy előöltés után megfordultak, és ismét előöltést varrtak közvetlenül az első mellett. Folyamatosan öltögetve a fonalak fogazatszerűen helyezkednek el, és a szövetet teljesen eltakarják. Leöltögetett laposöltést alkalmaztak (8. kép), amikor a felületet hosszú laposöltésekkel varrták ki, és a lebegő fonalakat apró öltésekkel meg­határozott távolságban az alaphoz rögzítették. Csíkos, zegzugos, kockás, fogas vagy lépcsős szerkesztéssel tervezett rajz szerint az apró leöltögetésekkel a legváltozatosabb mintákat alakíthatták ki a laposhímzésű felületeken. Gyönyörű példája a Magyar Nemzeti Múzeum egyik XVIII. századi arany­ezüst hímzése, melyen a fémfonalakat fehér selyemfonallal különböző minták szerint öltögetve rögzítették az alaphoz. Ha a leöltögetések aprók, tehát köz­vetlenül egymás mellett csak egy vagy két fonalat fognak a szövethez, akkor a hímzés a színén és fonákán egyforma. A perzsa (régiesen kazul) vagy keleti hímzés tulajdonképpen leöltö­getett dupla laposöltés. Nagy felületek hímzésénél alkalmazták. Az egyszerű laposöltésekkel betöltött felületre az öltésekre merőlegesen egy második laposöltéssort varrtak, a fonalakat távolabbra fektetve egymástól. Ezt a máso­dik öltéssort apró öltésekkel egyforma távolságban a szövethez rögzítették. Ez a hímzésmód is szövetszerű felületet ad. 3 1 A margitöltés az egyszerű keresztszemből vezethető le. Egy kereszt­szem két egymást keresztező laposöltésből tevődik össze. Ha minden fonal nem egy, hanem két másik fonallal kereszteződik, akkor nyolcas alakzat jön létre, melyet egyszerű nyolcas öltésnek vagy margitöltésnek nevezünk. Úri­hímzéseken díszöltésként térkitöltésre használták. Hímzésünkön hamis ferde laposöltésekkel vékony sorban a vonala­kat és kontúrokat varrták, szélesebb sorokkal, két színnel a korsót díszítet­ték. Különböző irányú ferde laposöltéssorokkal mintázták a szekfű felületét. A leveleket, karéj os széleket váltogatott laposöltésekkel töltötték ki. A nagy tulipán és a nagy gránátalmák kerek középső részét fogazott minta szerint két színben egyszerű laposöltéssorokkal hímezték. A kis tulipánoknál háromszög­letű mintát alkalmaztak. A kis gránátalmák és a szárak belsejét margitöltés so­rokkal varrták ki. A hímzés készítésénél feltehetően takarékosságra töreked­tek, mert hamis laposöltést, margitöltést használtak; ezek a fonalfelhasználás szempontjából sokkal gazdaságosabbak az egyszerű laposöltésnél, illetve ke­resztszemnél. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom