Folia historica 3

Berta István: A délvidéki kivándorlás problémája

123. Szabad György: A hitelviszonyok. A magyar parasztság története a kapitalizmus korában. 1848—1914. I—II. k. Szerk.: Szabó István. II. k. 234—237. old. 124. Lányi Mór: i. m. 8. old. 125. Szentiványi Ferenc: i. m. 9. old. 126. Lányi Mór: i. m. 14. old. 127. OL. BM. Ein. 1905. 103. res. 128. MTE. Közi. i. m. 42—43. old. 129. Farkas Pál: i. m. 64—65. old. 130. Uo. 26—27. old. Természetesen a hazaküldött pénzekkel nem lehetett az eladósodás folyamatát megállítani. Ezt bizonyítja a földbirtokra adott jelzálogos kölcsönök összegének jelentős növekedése is. 1913ban, az év végén a következő volt a földbirtokra adott jelzálogos kölcsönök összege az öt megyében: Arad megyében 74 437 515 K, Bács-Bodrog megyében 194 916 981 K, Krassó-Szörény megyében 26 745 000 K, Temes megyében 92 134 036 K, és Torontál megyében 208 662 819 K. MSÉ. 1913. 216., 223. old. 131. Rácz István: i. m. 480—481. old. — Braun Róbert: A falu lélektana. Huszadik Század. 1913. I. 709. old. 132. Szentiványi Ferenc: i. m. (1911) 46. old. 133. A délvidéki kivándorlási kongresszus . . i. m. 37 old. 134. Uo. 135. Szentiványi Ferenc: i. m. 40—41. old. 136. MSK. Üj sorozat. 67. к 2—5 old. 137. Uo. 53. old. 138. Ez a módosulás az egész társadalomban végbemenő folyamat volt. A fő foglalkozási csoportok százalékos aránymódosulása — 1900— 1910 között — is jelzi ennek korlátozottságát. A népesség foglalkozása 1900-ban és 1910-ben az összlakosság %-ában bányászat Megye őstermelő ip. forg. napszámos házi cseléd 1900—1910 1900—1910 1900—1910 1900—1910 Arad 81,3 80.8 10,8 12.4 3,5 1,9 1,4 1,1 Bács-Bodrog 69.9 67,7 18,5 20.5 5.0 4,3 1.5 1,3 Krassó-Szörény 74,3 71,1 17,5 20.0 2,3 2Д 1,1 0,9 Temes 78,6 75,3 13,2 15,5 2,4 1,8 1,8 1,0 Torontál 74,8 72,5 14,1 17.2 4.8 2,5 1.6 1.3 Délvidéki átlag 75,6 73,4 14,8 17,1 3,6 2,1 1,4 1,1 Országos átlag 66,5 62,4 20,7 25,1 3,6 2,5 2,4 2,2 A két legfontosabb főcsoportnak — az őstermelőknek, illetve a bányászat, ipar és forgalom területén dolgozóknak — az országos tendenciával egyirányú mozgása fontos eredmény ugyan, de éppen az országos átlagoktól való viszonylag nagy távolság jelzi, hogy a Délvidéken 1910-ben és valószínűleg 1913-ban is bőséges utánpótlása volt a kivándorlásnak. MSÉ. 1913. 28—29. old. 156