Folia historica 3

Vigh Károly: Az 1944. október 15-i sikertelen „kiugrási” kísérlet okairól

„Igenis Főméltóságod" — felelte Veesenmayer — a becsületszavamat adom rá." „Erre kijelentettem előtte, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye." Mindehhez még Horthy hozzátette, hogy Veesenmayer és Rahn nagykövet nagyon boldogok voltak, hogy „békés úton" oldhatták meg feladatukat: Magyarországot megakadályozni a fegyverszünet végrehajtásában és kikényszeríteni a hadviselés továbbfolytatását.

12

1 A történelmi vádak felsorolását még folytathatnánk, de talán ennyi bőven elég Lakatos Géza portréjához. Ezek után — úgy véljük — nem túlzás annak a megállapítása, hogy a Lakatos-kormány nem a német szövetségből és a háborúból való kilépés kabinetje, hanem a nyílt fasiszta uralomba tarkolló átmenet periódusát jelentette hazánkban. * A Vörös János dosszié: Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell, hogy a Horthy-rendszerben a vezérkar főnöke rendkívül nagy hatáskörrel rendelkezett. A honvédelmi miniszternek a vezérkari főnök nem volt alárendelve. Csak a kormányzónak tartozott számadással. A Honvéd Vezérkar általában jelentős befolyást gyakorolt az állam életében, a kormány belés külpolitikájára. A hadsereg igazi gazdája és irányítója a vezérkar főnöke volt. A honvédelmi miniszter gyakorlatilag csak adminisztratív feladatokat látott el. A vezérkar — különösen 1938-tól, Werth Henrik óta — fokozottabban beavatkozott az ország politikájába, és nem egyszer áthúzta még a kormány elképzeléseit is. Teleki ezt 1940 őszén szóvá is tette egy Horthynak írt levelében.

12

2 Ugyanakkor a vezérkar a német orientáció legfőbb szorgalmazója és sugalmazója volt. Ilyen összefüggésben kell megítélnünk Vörös János szerepét. Már vezérkari törzstiszt korában kezdett barátkozni Szálasi pártjával. Ö is egyike volt azoknak a tiszteknek, akiket a kormányzó 1943 januárjában sommásan kihallgatásra rendelt és ünnepélyesen felszólított arra, hogy esküjükhöz híven tartsák távol magukat a politikától. A kormányzó ezért sohasem tüntette ki bizalmával, viszont náci szimpátiájának köszönhette, hogy 1944. március 19. után Hitler ragaszkodott vezérkari főnöki kinevezéséhez. Veesenmayer azt jelentette Vörösről, hogy jól tud vele együttműködni, mert haj206