Folia historica 2

Szakály Ferenc: Ali koppányi bég sarca

rásaink. Hasonló volt a szituáció Tolnán (Káldy-Nagy Gyula, Harácsszedők és ráják. Török világ a XVI. századi Magyarországon. Bpest, 1970. [Körösi Csorna Kiskönyvtár 9.] 158. old., de csak közvetlenül a megszállás után) és Kecskeméten (Hornyik János, Kecskemét története oklevéltárral. II., Kecskemét. 1862. 31. old.) 40. A 9. jegyzetben idézett helyen. Pest megye. Ráckevi. 1591. nov. 20. Ráckevi—Pozsonyi Kamara; Ugyanebben az időben a budai basa sokait foglalkozik a veszprémiek egy bizonyos ráckevei támadásával, amelynetk során elvitték a mezővárosból az ottani török harmincadost és a harmincadbevételt. Feltételezhetőleg ugyanarról a támadásról szól mind a két levél — hiszen az időpont és a támadók azonoeak — csakhogy a basa jellemző módon nem a városnak okozott károkat, a lakosságon elkövetett embertelen pusztítást hánytorgatja fel, hanem a szultáni kincstár károsodását. Erről: Bayerle: i. m. 134. old. nr. 69. (1591. nov. 1. Szinán basa—Ernő főherceg), 138. old. nir. 72. (1591. dec. 29. Szinán basa—Ungnád Dávid). 140. old. nr. 73. (1592. jain. 21. Ugyanaz—ugyanahhoz), 141. old. nr. 74. (1592. febr. 11. Szinán basa—Ernő főherceg.). 41. Ha az adósság ösiszege a valóságban nyilván nem is érte el a 100 000 forintot, a megszököttek nyilvánvalóan a jelentősebb hódoltsági kereskedők közé tartozhattak, amit mutat az ügyükben folytatott élénk török—magyar levélváltás is: Bayerle: i. m. 92—93. old. nr. 44. (1591. jún. 29. Szinán basa—Ernő főherceg) és az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára. Fol. Hung. 431. 4—5. old. (1591. okt. 3. és 5. Szinán basa—Pálffy s 1591. okt 18. a válaszfogalmazvány); Vö. Takáts Sándor: Szofi Szinán basa. A török hódoltság korából. Rajzok a török világból IV. Hely és év nélkül. 245. old. 42. A kezeslevelekből viszonylag ritkán tűnik ki, hogy a kezességvállalás kényszer alatt történt. Ennek ellenére, ebben az esetek túlnyomó többségében nincs mit kételkednünk. A mezővárosok kezességvállaláséra lásd még: Takáts Sádor: Duskás Ferenc debreceni főbíró. A magyar múlt tarlójáról. Év és hely nélkül. 68—69. old.. Széli Farkas: A nagybesenyői Bessenyey-család története. Bpest, 1890. 43., 192—193. old. és Szakály Ferenc: Dél-dunántúli külkereskedelmi útvonalak a XVI. század közepe táján. Levéltári évkönyv Somogy megye múltjából. IV. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1973. 93—96. old. 43. Takáts: Török és magyar raboskodás, i. m. 284. old. 54