Folia historica 2

Szakály Ferenc: Ali koppányi bég sarca

26. I. m. 264—265. old. nr. 382. (1586. aug. 19. Trombitás János —Pálffy.) 27. Takáts Sándor: A magyar tőzsérek és kereskedők pusztulása. Szegény magyarok. Hely és év nélkül. 151. old.; Fekete Lajos: A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. Bpest, 1942. (Értekezések a történeti tudományok köréből, XXVI. 1.) 24—25. old. 28. Jedlicska P.: i. m. 272—273. old. nr. 395. 29. I. m. 285. old. nr. 411. (1586. okt. 14. Thury Márton—Pálffy) és 295. old. nr. 438. (1587. jan. 15. Ernő főherceg—Pálffy) 30. Koppány megrohanása. 1587. Hadtörténelmi Közlemények 10. (1897) 632—634.; Vö. az 5. jegyzettel! 31. Takáts S.: Berenhidai Huszár i. m. 315. old. 32. Budai basák i. m. 487. old. nr. 416. (1589. jún. 6.) 33. I. m. 424. old. nr. 376. (1588. ápr. 24. Szinán basa—Pálffy) és Jedlicska P.: i. m. 342. old. nr. 542. (1588. okt. 19. Ernő főherceg—Rudolf király.) 34. Jedlicska P.: i. m. 342. old. nr. 542. (1588. okt. 19. Ernő főherceg—Rudolí király); A kiadásban csak „Koppány bég" név szerepel, s így nehéz megállapítani, hogy az 1583-ban fogságba esett Aliról, vagy pedig az 1587-ben elhurcolt Redzsebről van szó. Mivel azonban Redzseb váltságdíjának ügye 1588-ban még aligha jutott annyira, hogy számadást lehessen róla csinálni, nagy a valószínűsége annak, hogy Aliról van itt is szó. 35. A kádasságról: Takáts Sándor: A nyilas és kádas kalmárok. Magya

r Gazdaságtörténelmi Szemle. 12. (1905) 380—381. old. 36. A levelet kiadta Eckhardt Sándor: Magyar Nyelv 54. (1953) 499—500. old. 37. Jedlicska P.: i. m. 352—353. old. nr. 563. (1589. jan. 13.) 38. A levél nem árulja ugyan el, hogy a támadóik melyik végvár katonái voltak, említi viszont, hogy a dúlás „Ferrando kapitány" tudtával és akaratából történt, akin minden bizonnyal Fernando Samaria de Specia Gasa-t vagy más néven Ferrando da Zamora-+ kell értenünk. Ferrando az 1580-as években érsekújvári főkapitány volt, ahol ugyancsak meggyűlt vele a baja Balassi Bálintnak, (Eckhardt Sándor, Balassi Bálint érsekújvári kalandja. Balassi-tanulmányok, Bpest, 1972. [Irodalomtörténeti könyvtár 27.] 78—97. old.). Érsekújvárt 1589-ben adta át Pálffynak (Jedlicska i. m. 390. old. nr. 641. 1589. okt. 4. Samaria—Pálffy). 1590-ben már Veszprémben, új állomáshelyén hallat magáról (Gustav Bayerle, Ottoman diplomacy in Hungary. Letters from Pashas of Buda. 1590—1593. Bloomington. 1972. [Indiana University Publications. Uralic and Altaic Series. Vol. 101.] 76. old. nr. 34. 1590. dec. 4. Szinán budai basa—Mátyás főherceg), s itt is maradt egészen 1593-ig, amikor is a törökök ostrom alá vették a várat és Ferrando — több főtiszttel együtt — egy kitörés alkalmával a törökök fogságába esett (Gömöri Gusztáv, Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. Hadtörténelmi Közlemények 8 [1895] 254. old.. Erdélyi i. m. 103—109. old.). Eszerint 1591-ben nyilván csak a veszprémi katonáknak adhatott utasítást Ráckevi megrohanására. 39. Kádi'k általában csak olyan helyeken laktak, ahol török katonaság is állomásozott, s így védelmük biztosítva volt. E levél szerint Ráckevin tehát volt kádi, jóllehet ott török katonaságról nem szólnak for53