Folia historica 2
Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve
tehát 2,6%-kal csökkent a mezőgazdasági cseléd és napszámos rétegnek a kivándorlásban való részesedése, addig az őstermelőké 3,7%kal nőtt. 4 A kivándorlás hatása tehát fokozatosan terjedt ki a törpeés kisbirtokosokra is. Ezt a tendenciát figyelte meg már 1905-ben Hegedűs Lóránt is, aki a Rába és a Marcal közének falvairól szólva megjegyzi, hogy „A zsellérek kivándorlása itt már azt a határt éri, mikor a »divat« a kisebb gazdákat is kezdi megmozdítani s egyhangú a nézet, hogy ha a szűk határt nem tudják új parcellákkal kinyújtani, a mélyebb, sedatusabb néprétegeket fogja a tengerentúli fuvalom a barázdákból kifordítani." 5 A kivándorlás általános kiváltó oka tehát itt is a föld- és keresethiány, ez oldja meg, lazítja fel a családhoz, a szülőföldhöz, a faluhoz fűződő szálakat s elég egy rossz termés, szerelmi bánat, vagy mint Hegedűs Lóránt említi „egy átkocsmázott éjszaka", hogy ezek a laza szálak elszakadjanak. Várkesző Konczos idejében is kicsiny lélekszámú falu volt, 520 főnyi lakosából 157 volt kereső, 363 eltartott. A falu határa 1088 holdat ölelt fel 6 a győri püspöki uradalom közvetlen szomszédságában. A mezőgazdaságból 111 kereső és 295 eltartott élt. A 111 főből 43 kisbirtokos vagy bérlő, 13 kisbirtokos-napszámos, 20 segítő családtag, 15 cseléd és 20 fő mezőgazdasági munkás volt. 7 Az iparban foglalkoztatottak száma 38 főre rúgott, ebből 9 önálló, 27 ipari segédmunkás, 1 tanonc és 1 szolga. Az ipari foglalkozást űzők köréből kiemelendő az építőiparban dolgozó 29 kőműves, akiknek nagy része segédmunkásként a környékbeli építkezéseken dolgozott. 8 Azért is figyelmet érdemlő ez a viszonylag magas szám, mert valószínű, hogy a kőművesek jelentős része szintén az agrárproletárok köréből került ki. A fenti adatokból kitűnik, hogy a 157 főnyi összes keresőt figyelembe véve viszonylag magas a földhöz vagy ipari foglalkozáshoz kevésbé kötött, mobil vagy könnyen mobilizálható elemeknek a száma. Ha a 43 főnyi kisbirtokos bérlőt és a 9 főnyi önálló kisiparost vetjük össze az összes keresők számával, akkor kiderül, hogy ez a stabilnak mondható réteg csak alig egyharmadát teszi ki a keresőknek. Így már érthető a faluból kivándoroltak magas száma. Várkesző általános jellemzéséhez megemlíthetjük még, hogy lakossága teljes egészében római katolikus vallású volt. Írni, olvasni tudott 385 fő. 0 A faluban 81 kőből vagy téglából és 5 vályogból vagy sárból épített ház állt. Ezek közül 37 volt cserép-, pala- vagy bádogtetővel, 2 zsindellyel vagy deszkával, 47 náddal vagy zsúptetővel fedve. 1 0 200
