Folia historica 2
Berta István: Egy kivándorló szegényember emlékkönyve
1907-ben, mikor Konczos Pál első ízben elindult Amerikába, már neki sem lehetett teljesen ismeretlen az új világ, ahova igyekezett. Az amerikai „szabadságon" túl az ottani munkalehetőségekről és életmódról is szerezhetett ismereteket azoktól, akik falujából már előzőleg megfordultak Amerikában. A hivatalos statisztika 1900-ban a faluból csak két külföldön tartózkodót ismer el. 1 1 Lehet, hogy ezek voltak az első „amerikások", de nagyobb a valószínűsége annak, hogy csak ez a két fő volt kint szabályos útlevéllel, s ennek többszöröse lehetett az útlevél nélkül kivándorlók száma. 1 2 Ezt valószínűsíti Hegedűs Lóránt adata is, aki szerint 1904-ben a faluban 80 kivándoroltról tudtak. 1 3 Ez a falu lakosságának több mint 15%-a. A falu közösségének a kivándorlás és a kivándorlók iránti érdeklődéséről ugyancsak Hegedűs L. számolt be: „ ... bizony nem egy hazajövőn látszik, hogy meghúzta a pénztteremtő (ők is sokat küldöznek haza), de izom-fogyasztó Amerika. Mégis, aki megpeczkesedett ott kint, s amerikai klárisnyakkendőtűvel jelenhet meg a búcsún, (a mint láttam), az hamar el-kiszédíti az embereket. Nagy értelmes beszédekkel szólnak arról a távol földről s ők is várják a Roosevelt újraválasztását." 1 4 A kocsmai beszámolók színes képei, a visszatért „amerikások" „úrias" külseje, pénze, rokoni, szomszédi kapcsolatok útján terjesztett hírek segítették meggyőzni a még tétovázókat. Ezekből a forrásokból meríthette ismereteit Konczos is, így alakulhatott ki benne annak az Amerikának a képe, ahol tervét valóra válthatja. * Mindezek után nézzük meg, mi az, ami hatvan év távolából értékessé teszi számunkra Konczos Pál emlékkönyv-naplóját! A feljegyzések értékét elsősorban az adja, hogy Konczos saját élményeit, érzéseit írta le. Ezek az élmények, érzések nagyjából azonosak annak a másfél millió embernek az élményeivel, akik hozzá hasonlóan fogták a vándorbotot, indultak el és dolgoztak Amerikában. Ebből a milliós tömegből „csdk" az emeli őt ki, hogy a munkanélküliség, a pihenés óráiban született gondolatait vagy felidéződött emlékeit papírra vetette. A hazaiakkal folytatott levelezés kényszerszünetében az otthoniak felé szálló gondolatokként, el nem küldhető levelekként születtek meg a döcögő rímü versek, dalok és egyéb írások. „Elutazásom magyar hazámbul Amerikába 1914-ben" című írása hiteles beszámoló a Várkeszőről New Yorkba vezető útról. Az otthoniaktól való búcsú, soproni afférje a detéktívvel, majd megérkezése Bécsbe — ezek utazásának első mozzanatai. Bécs, a világ201
