Folia historica 2

G. Héri Vera: Az 1891-es temesvári kiállítás és érmei

ban Londonban és 1798-ban Párizsban kisebb jutalomosztással egybekötött iparkiállítást tartottak."

3 Bár Máday nagyon szűkszavúan értékeli ezeket, de mindenesetre magukon viselik a par exellence kiállítások néhány jegyét, nevezetesen, hogy a kínálat kényszerítette a kiállítót, hogy piac után kutasson, és a jutalomosztás. Ettől kezdve a kiállítás egyfajta megoldás lesz a piackutatásra és az adott gazdasági helyzet felmérésére. Hogy mennyire függ az árutermeléstől, a kínálatnövekedéstől azt mutatja az is, hogy az első kiállítások iparkiállítások voltak, s hogy Anglia és Franciaország után jutott el — néhány év késéssel — Antwerpenbe (1806), Moszkvába (1825) és 1842-ben Pestre. Nálunk a jelenség voltaképpen kezdete az OMGE ősének, az Állattenyésztő Társulatnak szervezésében egy „Állatmutatás" volt 1830-ban. Mint a neve is mutatja, nagyjából az állatok elővezetése volt, mint bármelyik vásáron. Az 1842-es, már tényleges kiállítást az újonnan (1841-ben) megalakult „Honi Iparegyesület" hozta létre, szervezője Kossuth volt s a helyszíne Pest. Ezt a „Műtárlatot" elsősorban nem gazdasági, hanem politikai célok hívták életre: megismerni ezen a tárlaton keresztül Magyarország gazdasági helyzetét, hogy okulva belőle olyan módon fejleszthessék a gazdaságot, elsősorban az ipart, hogy a gazdasági önállóság elnyerése után a politikai önállóság ne lehessen kérdéses. Ettől az időtől az iparkiállításokat az Iparegylet, majd a megszervezendő iparkamarák, a mezőgazdasági jellegűeket pedig az OMGE és a később fokozatosan létrejövő megyei gazdasági egyletek szervezték. A szabadságharc előtt 1830. és 1847. között, kb. 23—24 nagyobb jelentőségű kiállítás zajlott le, ebben természetesen nincsenek benne azok a jelentéktelen megmozdulások, amelyek mint állatmutatás vonultak be a gazdaságtörténetbe. 1847. után a társadalmi haladásért vívott küzdelem leplezetlenül politikai térre tevődött át. 1847-ben már csak két kiállításról találtam adatot, Sopronban és Nagyszebeniben tartottak „ipartárlatot". Az önkényuralom idejének első éveiben sem a gazdasági, sem a pszichológiai tényezők nem voltak elégségesek a tárlatok rendezéséhez. Legkorábban egy kolozsvári kiállításról van adat, 1852ben rendezte közösen a kolozsvári iparkamara és a kolozsvári gazdasági egylet. Hamarosan utána Pesten szerveztek egy nagyobb szabású, általános gazdasági kiállítást, hasonló jellegűt Kolozsváron és egy kisebbet Brassóban, kizárólag helybeli iparosok részvételével. 1857-ben ismét általános gazdasági kiállítást rendeztek Pesten, Kolozsváron és Kassán. Az önkényuralom szigora megnehezítette a magyar társadalom politikai életének megélénkülését, és ismét a 180