Folia historica 2

G. Héri Vera: Az 1891-es temesvári kiállítás és érmei

gazdaság álarcában kezdődött meg a politikai szervezkedés. Az ötvenes évek vége a megyei gazdasági egyletek megalakulásának kora. Az egyletek hivatalos keretet teremtettek a társadalmi érintkezéshez, mivel pedig alapvető és fő célkitűzésükhöz, a mezőgazdaság modernizálásához sem a politikai, sem az anyagi feltételek nem voltak meg, ezért legális tevékenységük a kiállítások rendezésében merült ki. 1865-ben, a Béccsel való kiegyezés felé haladva, némileg békülékenyebb légkörben rendezhetett az Iparegylet egy kiállítást, amelyet Ferenc József is meglátogatott. A kiegyezés előtt megismétlődik a szabadságharc előtti jelenség, a politikai küzdelem, mely eddig gazdasági keretek között folyt, 1866—67-ben világosan és közvetlenül politikaivá vált és az egész ország lélegzet-visszafojtva figyelte, létrejön-e a megegyezés. 1867-ben mindössze Nógrád megye, Bars megye és Pozsony rendez kiállítást, 1868-ban is csak Esztergomvidék, Küküllő megye, Debrecen, Heves megye, Zemplén megye, Békés megye és a Felső-Tisza vidék vállalkozik tárlatrendezésre, pedig az 1868-as év a nagy gazdasági vállalkozások megindulásának éve. 1869-től a gazdasági élet megélénkülésével a tárlatrendezés is új lendületet vesz. Csak a megyei gazdasági egyletek rendezésében létrejött kiállítások száma 18, 1872-ben 26, 1883-ban pedig 43. A kiállítások szinte az első perctől kezdve szakosodva jelentek meg. A terménykiállításokat többnyire ősz elején, állatkiállításokat és ezzel együtt esetleges előforduló ekeversenyeket vagy géptárlatokat általában májusban, a tej-, tejtermék-, dohány-, gyümölcs-zöldségvagy virágkiállításokat is többnyire ősszel szervezték. Évről évre visszatérő program az „állatdíjazás", ahol kizárólag pénzt (5 vagy 10 frankos aranyakat) osztottak és a díjazottak a „szegényebb osztályokból" kerültek ki, hogy kedvet csináljanak számukra az eléggé költséges és lassan megtérülő állattartáshoz és tenyésztéshez. Átlag 3—4 évenként egy nagyobb szabású országos, és minden gazdasági ágra kiterjedő kiállítást nyitnak meg. Az ilyen jellegű tárlatok létrejöttének menete általában a következő volt: A megye területén működő gazdasági egylet közgyűlésen elhatározza a kiállítás rendezését. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarával felveszik a kapcsolatot. A megyei G. E. elnöke (aki rendszerint a főispán is egyúttal) értesíti a FIK-et a tervről s egyszersmind „kegyes támogatást" is kér. Az engedélyt és a támogatást néhány ezer forint formájában megkapják. Ekkor létrejön a kiállítás végrehajtó bizottsága, amely többnyire egy elnökből (aki rendszerint a G. E. elnöke is), egy alelnökből, egy titkárból, egy jegyzőből és egy pénztárosból áll. A bizottság felhívással fordul a többi G. E.-hez és iparkamarához, hogy vegyenek részt a kiállításon. Közlik a jelentkezési határidőt (ame131