Folia historica 2

F. Dózsa Katalin: A szabóipar Magyarországon a dualizmus korában

Dorottya u. 11-ben, amelynek 11 fióküzlete mellett komoly ügynökhálózata — nem mindig kifogástalan módszerekkel — dolgozott az országban. A nagyobb cégek mellett kisebb műhellyel rendelkező elegáns szabóságok is voltak, pl. Deák és Horváth (Váczi u. 13.). Az itt készült eperszín dolmány (ltsz. 1961. 3288. 1—6) szintén Zsolnay Vilmos tulajdonából került a gyűjteménybe. Jónevű kisebb cége volt 1867-től Török Györgynek (Váci u. 4.) az Ipartestület alapító elnökének, melyet egy teljes díszruha, sötétlila selyembársony mente, rózsaszín, arannyal átszőtt selyembrokát dolmány, sötétlila selyemtrikó nadrág (ltsz. 1965. 207., 208., 290.) képvisel a gyűjteményben. A termelőszövetkezeti mozgalom A szabadversenyen alapuló tőkés termelési viszonyok a kisárutermelés keretei között dolgozó kisiparosokat arra késztették, hogy szövetkezzenek, illetőleg egy olyan közös vállalkozást hozzanak létre, amelyik hitellel tudja segíteni tagjait, esetleg munkát szerez, közös műhelyt tart fenn és a nyersanyagbeszerzés gondját is magára vállalja. Az ötlet először a céhes kereteken belül jelentkezett és 1866. június 15-én megalakult az öltönyanyag-beszerző Társulat, amelynek célja az anyagvásárlás megkönnyítése lett volna. A tagok bizonyos összeget felajánlottak a szövetkezet megindulásához, de a társulat nem jött létre, mert az esedékes részleteket nem fizették. Budapesten 1891-ben ismét felmerült a szövetkezés gondolata. (Szegeden ekkor már megalakult két raktárszövetkezet.) Az alakítandó társulás nyersanyagot és hitelt szerezne tagjainak, és a közös munka megteremtését későbbi feladatként tűzte ki. Megkezdték a szervezést az ipartestületi tagok között (egy üzletrész 25 Frt, amelyet 1 Frt-os havi részletben kellett fizetni.) 1895. áprilisban jelentette a Szabóiparosok Közlönye,

4

7 hogy „végre megalakul a raktárszövetkezet, mert elegendő számú részjegyet jegyeztek az induláshoz". Az újdonsággal szemben azonban továbbra is bizalmatlanok voltak, s a jegyzés ellenére lassan történt a befizetés. Az ipartestület sem fizette be a hivatalosan jegyzett részt, így a vállalkozás néhány hónap alatt ismét megbukott. 1899-ben, a vidéki sikerek hatására újra előtérbe kerül a szövetkezet ügye, végül az Országos Hitelszövetkezet keretein belül 1900-ban megalakult a Budapesti Szabóiparosok Hitel és Termelőszövetkezete, melynek vezetésére Vikár Bélát nevezték ki. (Az Ipartestület az Országos Hitelszövetkezet alapító tagjaként 2 részjeggyel 165