Folia historica 2

F. Dózsa Katalin: A szabóipar Magyarországon a dualizmus korában

Év Tagszám Férfiszabó Női szabó Munkások* 1886. 730 — — 1 771 1887. 960 — — 3 058 1888. 1 073 — — 4 579 1889. 1 199 — — 5 556 1890. 1 271 1 050 221** 3 624 1891. 1 391 1 071 321 3 940 1892. 1 507 1 128 379 5 073 1893. 1 618 1 208 410 6 104 1894. 1 717 1 266 451 6 615 1895. 1 801 1 343 458 6 370 1896. 2 020 1 489 531 6 520 1897. 2 195 1 597 598 6 715 1898. 2 303 1 672 631 7 235 1899. 2 389 1 756 633 8 126 1900. 2 465 1 826 639 8 548 1901. 2 651 2 006 645 9 088 1902. 2 706 2 039 667 10 159 1903. 2 155 Kiválik a nőszabóság 12 356 1904, 2 423 15 347 1905. 2 297 17 192 1906. 2 033 18 346 1907. 2 077 16 416 1908. 2 044 11 332 1909. 2 094 10 873 * A munkásokat darab-, ill. hetibérben alkalmazták. Erős a fluktuáció, a szám tehát nagyobb a valóságosnál, mert ha egy műhelyben 2—3 munkás dolgozott állandóan, ez esetleg 8—10 vagy több munkást is jelenthetett a statisztikában, éves viszonylatban. ** Ekkor léptek be nagyobb számmal a női szabók. A budapesti mozgalommal párhuzamosan országszerte megindult az ipartestületek szervezése, 1889-ben

t

0 például Békéscsabán 686 tag van 521 segéddel, Nyíregyházán 748 tag 345 segéddel (a fluktuáció óriási voltára jellemző az az adat, hogy 1889. január 1-én még 2200 segéd volt, s ez a szám csökkent december 31-ig 345-re), Aradon 1115 tag 1713 segéddel, Kiskunfélegyházán 492 iparos 191 segéddel. De problémák voltak a szervezéssel is. Ungváron pl. 1889142