Folia historica 1

V. Ember Mária: A 17. századi magyar himzések motivumkincse

Minden minta fekete tintaszerű festékkel van rajzolva, 2—3 mm. távolságban a rajz vonalán tűvel kilyuggatva, hátoldala fekete porral — korommal — bekenve. A mintát szinével lefelé a vászonra borították, a papir fonákát bedörzsölték a fekete porral, ami a lyukakon átütött. Ennek nyomán himezték a körvonalakat.'' Rédei Julia nevével és címerével jelölt a tordai ref. egyház egyik teritője, mégpedig virágkoszoru keretelésben. Kompozíciója, virágmotivumai nagyon hasonlóak a Magyar Nemzeti Muzeum gyűjteményében lévő Korniss abrosz koszorújához. Mindkettő négy virágos ágból összeállított. A tordai terítő sarokdiszitménye viszont azért érdekes, mert az urihimzéseken ritkán előforduló szőlőfürtös minta díszíti. A 6. sz. mintarajzon napraforgó forma rácsmintás közepü nagy virágot négy nagy fogazott levél vesz körül. A Magyar Nemzeti Muzeum gyűjteménye négy hasonlóan komponált hímzést őriz. Az 1. sz. mintarajz kompozíciója nagyon hasonlít egy párnahaj-himzéshez (33. kép.). A hullámindából kinövő nagy tulipánok elhelyezése, a nagy virágok között a hely kitöltésére szolgáló apró virágok, virágpárok rajza és elrendezése és feltűnő hasonlóságot mutat. Rédei Julia himzésmintái közül három rajzon van oldalra hajló virágbokor, ezek a Lorántffy Zsuzsán na vörös-zöld bársonyteritőjének szegélyét diszitő finom rajzú kecses bokrokhoz hasonlítanak. (19. kép. ) A diszitmények rajzának, kompozíciójának, elrendezésének ismertetése előtt a hímzéseken leggyakrabban előforduló egyes motívumokat kívánom bemutatni. A gránátalma minden változatát megtaláljuk a hímzések mintáiban. A naturalisztikus zárt gránátalma általában kis méretű, felülete nincs tagolva, csészelevél bóbita koronázza, leginkább a törökös jellegű mintákon fordul elő. (30. , 34. kép. ) A dekoratívra hajló magyar ízlés nem kedveli a tagolás nélküli nagyobb felületeket, ezért az apr<^ zárt gránátalmák sora szegélydiszeken gyakoribb. A reneszánsz szövetek mintáiról ismert féloldalán felhasadt gránátalmát (Mátyás király trónkárpitját is ilyen gránátalmák díszítik.) teljesen naturalisztikus alakja miatt a hímzéseken nem alkalmazták. A zárt felületeket színezéssel osztották meg, három, néha öt részre. A színes gyümölcs mandorla alakú középrészét arany, vagy ezüst fonállal, másfajta öltéssel himezték, rendszerint geometrikus mintázással. Ezzel érzékeltették a gyümölcs belsejét betöltő sürün egymás mellett elhelyezkedő magvakat. (30., 38. kép.) Az egyszínű nagy gránátalmák felületének változatosabbá tételét olyan módon is elérték, hogy egészen sikszerü szemlélettel keleti izlés szerint apró virágokkal diszitették A gránátalma egységes felületének fellazítására törekedtek. Ennek első fázisa, hogy a színezéssel három, vagy öt részre tagolt 50