Folia historica 1

V. Ember Mária: A 17. századi magyar himzések motivumkincse

liom koronázza. A két utóbbi teritőn a koszorú közepén van a családi cimer. Kartus-szerű stilizált leveles keretben Erdély cimere — benne szivpajzsban a Lorántffy cimer — jelöli Lorántffy Zsuzsánna két nagy bársonyteritőjét, és kehelytakarójának közepét. (19. kép.) Bánffy Kata teritőjének egész felületét kör alakú motivumok borítják, bennük kardot tartó griff, körirata: „ Bánffi Kata Istennek Szolgálója" s e körül négy virágindából összetett koszorú. (Sárospatak Ref. Egyház Muzeuma. ) Az úrasztali terítők közepébe varrott koszorú legtöbbje egyszerűbb, sematikusabb babérkoszorú. Lorántffy Zsuzsánna úrasztali teritőjén a koszorú két ágból összetett, a hármae babérlevelek küllős rozettákkal váltakoznak,a levelek közül bogyók nőnek, közepén „Agnus Dei". Az 1651 évszámos úrasztali kendőn az „Agnus Dei" alakját övező koszorú négy dús babérágból áll, közöttük rozettával. Bethlen Kata bársonyteritőjére ugyanilyen koszorút hímeztek; ebben foglal helyet a cimer és a felirat: „Betlen Kata 1694". A bibliából vett idézet köriratában, s zőlőkoszorúban megjelenikmég szimbólumként a kehely is. A zsujtai teritő leveles tulipánokból és rozettákból fűzött koszorújából elmaradt a vallásos szimbólum. Lakatos Istvánné teritőjének közepén anorganikusan diszitett ananász alakú motivum körirataként jelenik meg az ajándékozó neve és az 1704 évszám. 4

6 A hímzéseken kívül a babérkoszorú reneszánsz szöveteket és kódex kötéseket is diszit.

4^ A virágtőből kiinduló indák a XVII. század végén már indarendszerként is alkalmazást nyernek. Arányosan elrendezett kompozícióban ágaznak szerte és teljesen betöltik a hímzett felületet. A tengelyeket képező elsatnyult virágtövek már alig ismerhetőkfel. Uralkodó jellegüket elvesztve csak a dus rajzú indák indítására szolgálnak. Egy lepedőszél zöld selyemmel és ezüsttel hímzett szeszélyesen kanyargó indáin reneszánsz virágok: gránátalmák, tulipánok, szegfűk, akantuszvirágok, rozetták nyílnak. A 18. század első felében és közepén a francia barokk és rokokó Ízlésnek megfelelő vonalvezetést és díszítőelemeket is megtaláljuk. Együtt van itt a klasszikusan stilizált gránátalma, a naturalisztikus rajzú barokk rózsa, levélcsokor és ezekkel együtt az apró kecses virágok, gyümölcsök, amelyek a hímzést finommá, kedvessé teszik. A finoman árnyalt felületeket kicsillanó arany- és ezüstszálak élénkítik. A 18. század második felében készült himzések mintáin már alárendelt szerepet játszik a gránátalma. A virágok közül különösen a papagájtulipán és rózsa, a sokféle alakú levél naturalisztikus megfogalmazásban jelenik meg. 70